A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Kósa László: Adatok Gyula város művelődéstörténetéhéze és történeti néprajzához (1801–1850)

8. Lakodalom tartásának időpontja (1809) „2a Dec Az Ekklai Elől Járó Urak tekintetébe vévén, hogy az Adventi napokban és a Böjtben esni szokott lakodalmazások meg nem eshetnek ugy, hogy azoknak a kik a Vallásnak némelly ágazataiban tőlünk különbözők, botránkozásukra ne legyenek. Gondolóra vévénn az is, hogy ezeket a napokat ugyan mi is valami részben innepeljük. Ennél fogva közmegedjezéssel határoztatott, hogy ezekenn a napokban esketések, hogy annál fogva lakodalmazások se lehessenek, ne légyenek." Lelőhely: Jkv. I. 66. o. A római katolikusok és a görögkeletiek számára az advent a hivatalos egyházi előírás szerint ebben a korban böjti időszak volt, melyben mulatságot nem tarthattak. Adatunk a több vallású városi társadalom türelmes hajlandóságának példája, ugyanakkor azt is igazolja, hogy az egyháznak milyen nagy hatása volt a népszokások alakulására. Az 1960-as évek elején szóban érdeklődtem az akkor 70-80 éves gyulaiaktól, vajon a reformátusok körében megvolt-e ez a gyakorlat. Egyértelmű válaszként kiderült, hogy még a két világháború között is ritkán tartottak adventben lakodalmat, legfeljebb ha a mennyasszony terhessége, esetleg más siettető körülmény megkívánta, de nagyobb mulatságot akkor sem rendeztek. A korabeli anyakönyvek dokumentálják az esküvők évenkénti ciklikussággal ismétlődését, a legtöbb házasságot január-februárban, illetőleg október-novemberben kötötték, tavaszi és nyári hónapokban elvétve akadt. 9. Móringlevelek „1801. 25. Nov. Város (városunkbeli) a Kerteken a Csabai Gát mellett lakó özvegy Bujdosó András vette város. néh. Csiszár János özvegyét Darótzi Erzsébetet. NB. Házassági egybe kelések előtt ollyan Ígéretet tett özvegy Bujdosó András ezen ujj Feleségének, hogy mivel ő sok erőtlenségekkel küszködő ember és különös sülybeli nyavalyája is légyen, amelly ottan alól folyásba indul rajta, és undokságot okozó módon elkeveri belső ruháját: ha tehát említett Darótzi Erzsébet tudvánn illyen környül állását, meg nem utálja őtet és körülötte feleségi hűséggel forgolódik, azt ajánlja neki, hogy halomasa történvén, minden néven nevezendő jószágából pénzéből annyi részt végyen ezen emiitett uj felesége, mint akár mellyik édes gyermeke. A melly ajánlását, mint házassági kötést ide az Eklésia Protokollumába bé kivánta a Prédikátor által Íratni." Lelőhely: KeHá I. 2. o. „1807. Junius За A Kerteken Lakó Özvegy Öreg Kertész János vette Parti János Házánál lakó Néhai Tekenős Pap István Özvegyét Kováts Susannát. Ezen Házasság előtt olyan ajánlást tett a férj a feleségnek, hogyha halomasa történne előbb, mint a feleségnek, tehát a hátramaradandó vagyonából mindenkor tartozzanak a successorok (utódok) az elmaradó özvegynek 50 rft, kiadni. Ezt kivánta bé Íratni maga az Öreg Kertész János a Prédikátor által. Tanúi ezen házasságnak és egyességnek Oskolánk Rektora Szász György és a város mostani gazdája Kertész Ferentz." Lelőhely: Ke.Há. I. 23. o. 183