A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Skolka András: Orosháza topográfiai leírása 1815. (Németből fordította, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Soós István)

hatást gyakorolt a korabeli magyar nevelési irodalomra, Műveit már a 18. sz. végén és a 19. század első felében jórészt lefordították magyar nyelvre. 43 Friedrich Eberhard Rochow (1734—1805) német pedagógus, 1805-ben birtokán népiskolákat alapította parasztság nevelése és-tanítása céljából. Iskoláiban kiváló képességű tanítók alkottak, a tankönyveket, tanterveket számukra maga Rochow írta. Megreformálta a tanítási módszereket, felvilágosult szellemű, az önálló gyakorlati gondolkodásra nevelést szorgalmazta. Sokat tett a pedagógusképzés javításáért, a szegények megsegítése érdekében, a népjólétért. Művei közül a leghíresebb a Kinderfreund (teljes címe: Der Kinderfreund. Ein Lesebuch zum Gebrauch in Landschulep) с több kiadásban napvilágot látott olvasókönyve, melyet 1766-ban abból a célból jelentetett meg, hogy az ábécé és a biblia közötti hiányt pótolja. Mint az első világi olvasókönyvet hazájában egészen a múlt század közepéig használták. Skolka a mű címét helytelenül többes számban adja meg. 44 Lásd a „Die bösen Bauern" (A gonosz parasztok) с. mesét (Frankfurt, 1783. Erster Theil. 40 —41.1.) Ebben egy Bösendorf(s nem Bösdorf, ahogyan azt Skolka említi) nevű helységről van szó, amelynek lakói igen rossz hírnévnek örvendtek: a falujukkal határos pusztákból, ahol szántóföldjeik érintkeztek azokkal, évente lehasítottak a maguk számára egy darabot. Állataikat ráhajtották más vetéseire, a tilosban legeltették őket. Becsapták a tőlük gabonát vagy takarmányt vásárló kereskedőket, fát loptak más erdejétől stb., mégis mindig szegények voltak. — Hogy az orosháziak megtiltották az ABC-s könyv használatát, annak talán nemcsak az volt az egyedüli oka, hogy a mesében szereplő Bösendorf-oi „Rosszházának", a kiejtésükben Orosházának fordították, hanem a mese tartalmi vonatkozásait találhatták sérelmesnek, sőt felháborítónak, magukra vonatkoztatva esetleg a bösendorfl parasztok viselkedését és életmódját, 45 A latin mondat fordítása: Milyen, micsoda, miféle is a paraszti bölcsesség? 46 Itt említjük meg az olvasó tájékoztatására, hogy a közlemény megjelenését röviddel megelőzi Skolka András Mezőberényről készült 1813. évi részletes monográfiája magyar fordításának kiadása („Fekete könyvek" kultúrtörténeti sorozat, Békéscsaba, 1988). Soós István ott alapos bevezető tanulmányban tekintette át Skolka életútját és sokoldalú munkásságát. (Szerk.) 172