A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)
Skolka András: Orosháza topográfiai leírása 1815. (Németből fordította, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Soós István)
előszámlálni, amelyek által a fiatalok jobban és ártatlanabbul szórakoznak, mint az öregek a tánc és a bor mellett? • 5. A népdal. Amiért valaha a híres Reichard 22 a németekre panaszkodott, hogy ti. „nóta nélküliek", az teljesen ráillik az itteni flegmatikus magyar emberre. A mezei munkákon, ahol a szlávnak hangját a hegyek és völgyek visszhangozzák, a helybéli magyar olyan hallgatag és csendes, mintha a learatott gabonakalászokat szeretné megszámolni. Amit néha társaságban énekelnek, szellemtelen vagy mocskos dolog. — Erre a környékre és ezekre az emberekre jellemző népdalról tehát itt egyáltalán nem lehet szó. licpb! §. 22. A hatóság. A tekintetes megye részéről egy törvényszéki esküdt 23 (ez most Lehotai Lehoczky Lajos úr) állandóan itt tartózkodik; a földesuraság részéről egy számtartó (ez most a helységért sokat tett Márton Péter úr) és egy ispán (ez most Oláh György ur). A helyi bíróság egy bíróból (főbíró), egy gyámból vagy vicebíróból (törvénybíró) és 12 esküdtből áll. 24 A közbiztonság megőrzésére és a rabló-csőcselék üldözésére a megye saját persekutor-biztosokat tart, akik pandúrjaikkal együtt időről-időre járják a megyét és minden züllött vagy gyanús csőcseléket elfognak. Éberségük sem elegendő ahhoz, hogy gátat vessenek minden, itt oly gyakori betörésnek és marha — s különösképpen ló-lopásnak. Kiváltképp szörnyű volt ebben a tekintetben az 1812-es és 1813-as esztendő, amire Orosháza szomorú példákkal szolgálhat. A lólopást nem annyira szükségből, mint saját kedvükre követik el. Akadnak bizonyos szervezett tolvajbandák, amelyeknek kapcsolataik vannak a Tisza túlsó és innenső oldalán, s oda hajtják az ellopott marhát. Ha el is fognak egyet vagy néhányat ebből a bandából, ritkán árulják el az orgazdákat és társaikat. §. 23. Néhány szót a falu történetéről. iflßVS I. Az orosháziak származása. 25 Ennek a helységnek az első lakosai Orosháza puszta legutóbbi betelepítésekor a Dunántúlon található Tolna megyei Zombai 26 helységből érkeztek. Ezek ott hosszú ideig békében éltek és volt nekik egy levitájuk 27 vagy licenciatusuk 28 is, aki a szentségek kiosztásán kívül az iskolában tanított és a többi istentiszteleti tevékenységet is elvégezte, prédikált, temette a halottakat. De mivel abban az időben nagyon zavarták őket az istentiszteletükben, tanítójukkal, Denis Sándorral 29 együtt kivándoroltak és Orosháza pusztára mentek, amelyet nekik az akkori földesúr, Harrucker Ferenc juttatott és mint minden behívott belföldi telepes számára kiterjedt birtokain biztosította nekik vallásuk szabad gyakorlását és a legmagasabb udvarnál is közbenjárt. Ez 1743-ban történt. A falu tehát most éppen 70 éves. S mivel ők késő nyáron jöttek ide, nagyon késő volt ahhoz, hogy ebben az évben hozzáfogjanak a házépítéshez. A Csabán élő hittestvérek azonban barátságosan magukhoz vették és eltartották őket, férfit, nőt és gyereket egész télen keresztül, az 1744-es év Szent György napjáig, amely napon 163
