A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Skolka András: Orosháza topográfiai leírása 1815. (Németből fordította, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Soós István)

először léptek a számukra kijelölt területre és azonnal lerakták a falu alapját és addig építették, amíg az idevándorolt hetven család fedél alá került, amelyben a földesúr minden lehetséges módon segítséget nyújtott számukra. Negyven év alatt ez a kis kolónia részben az új jövevények révén akkorára nőtt, hogy a helység már nem tudta befogadni őket és a föld is túlkicsi volt számukra. Ennek következtében 1784-ben egy részük, egyik iskolai tanítójuk, AntalJános vezetésével feltehetően* а Baranya megyei Szőllősbe vándorolt, ahol ő letelepedett és ezt a tanítót prédikátornak elfogadták. 1784 óta ennek a helységnek a lakosai olyannyira megszaporodtak, hogy bár kiépítettek néhány új utcát és majdnem minden egyes házban egy háznélküli család lakik bérletben, a falu mégis szűk lett számukra. Ezért közülük egy nagyobb rész kb. 15 évvel ezelőtt kivándorolt az Arad megyei Fazekas- Varsánd/>űfVarsandra] és Kikindára, a Bánátba. II. Olyan különös események, amelyek a hazai történelem vagy a statisztika figyelmét felhívták Orosházára, itt nem történtek. Mégis van néhány év, amely a helység szempontjából szomorú voltánál fogva elgondolkodtató, pl. az 1794es év, amely olyan szörnyen sovány esztendő volt, hogy még az aratásra sem gondolhatott senki, mert a nagy szárazság mindent felperzselt.

30 Az erre következő 1795-ös év azonban annál bővebb természetű volt és gazdagon pótolta az elszenvedett károkat. Az 1811, 1812 és 1813-as esztendők ugyan nem voltak olyan szűk esztendők, mint a fent említett, de mindazonáltal eléggé nyomasztóák az itteni paraszt számára azáltal, hogy egymás után következtek, mivel sokan, akik nem tudtak kitartani, teljesen tönkrementek.— De ezek a bajok nem egyedül Orosházát érték, hanem az egész környező vidéket a Maros folyótól a Körösökig és & Tiszáig. Ehhez a nyomorhoz járult még az elmúlt év, 1813 tavaszán az a szörnyű hernyórágás, amely a fákat a szőlőskertekben és a gyümölcsösökben úgy lekopasztotta, hogy olyan csupaszon álltak ott, mïht télen. III. A dokumentumok és műemlékek közé a bírósági jegyzőkönyvön és az evangélikus egyház anyakönyvén kívül nem tartozik semmi más, mint a két templomajtó fölött található, két kőbe vésett felirat. A déli oldalra ugyanis a lll-ik zsoltár 1. versét vésték magyar nyelven; a templom nyugati oldalára magyarul a következőket: •• .„'•' Isten kegyelméből második József engedelmébőt, Epitetet ez a ház ; áldott légy óh Orosházi ,' , Alatta állt Szimónidesz János ^réaikátot és Szálai György bíró neve, ugyanis az ő idejükben építették a templomot. * Szántszándékkal mondom, hogy; feltehetően, mivel-18 azonos nevű helység van a különböző megyékben és a szerző nemi határozza, meg pontosabban. A szomszédos Arad megyében lévő Szőllősön román, a Bihar megyeiben református magyarok laknak. Berényben, első tolnai hazájukhoz közel, van egy protestánsok lakta Sz'óll'ós. 164