A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Skolka András: Orosháza topográfiai leírása 1815. (Németből fordította, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Soós István)

közelről látta a vidék konzervatív felfogástól irányított iskolaügyét. Személyes élményei, családi kapcsolatai és utazásai a megyében lehetőséget nyújtottak számára abban, hogy nemcsak másodlagos forrásokból dolgozhatott, hanem elsődlegesen az átélt, tapsztalt élményeket követve. Skolka Orosházáról készített topográfiai dolgozata egyúttal utolsó munkája is volt, melyet még halála előtt publikálni tudott. Tanulmányának eredményeit szerette volna beépíteni nagyszabású, a Magyar Királyságot bemutatni kívánó művébe, amely azonban 1816-ban bekövetkezett halála miatt nem válhatott valóra. A Békés megyei Orosháza topográfiája, melyet az ottani evangélikus iskola rektora, a szerző, Skolka Sámuel küldött be 1813. november 18-án; magyar nyelvből fordította Skolka András

1 § 1. Orosháza, 8000 lelket és 1028 házat számláló falu a csabai járásban* található és a gróf Károlyi család

2 birtoka. Gróf Károlyi József halála után (meghalt 1800-ban

3

) a kiskorú grófi örökösök feletti gyámságot gróf Keglevich Ágost

4

, az özvegy grófnő második férje (született Waldstein grófnő) vette át, és a grófnő halála után (1812) óta továbbra is gyámjuk maradt.

5 Ehhez a birtokhoz tartozik a szomszédos nagy mezőváros Vásárhely is Csongrád megyében.** § 2. Határok. Fekvés. Ez, a megye nyugati határán fekvő helység a kassai délkörön, a 46. és 47. szélességi fok között, Szeged s Arad városok és Gyula valamint Szarvas mezővárosok között középütt fekszik. Gyulától nyugatra 6 mérföld távolságra esik; Aradtól északra 7, Szegedtől keletre 7, Szarvastól délre pedig 5 mérföldre. Területe nyugat felé Szent Tornya

6 és Csorvás pusztákkal határos; dél és nyugat felé a vásárhelyi legelővel és kelet felé pedig Gerendás és Földvár pusztákkal. § 3. Éghajlat. Orosházának, második betelepítésekor semmiképpen sem volt egészséges fekvése; a még élő aggastyánok emlékeznek rá, hogy a falu egész jelenlegi déli része náddal és sással benőtt mocsaras tó volt, és mivel ennek az állóvíznek nem volt lefolyása, bűzlő, rothadt kigőzölgései emberre és állatra nyilván károsak voltak. Ezt a mocsarat a csak lassanként odaépített lakóházak terjeszkedése kiszárította, de néhány évvel ezelőtt még maga Orosháza sem dicsekedhetett különösen * Békés megyében két nagyobb és két kisebb járás van. Az első kettőt Alsó- és Felső-Békési járásnak, a másik kettőt Alsó- és Felső-Csabai járásnak nevezik. Mindegyik élén egy-egy főszolgabíró és alszolgabíró áll. * Hódmezővásárhelynek Csongrád megyében kiterjedése és nagy népessége miatt saját szolgabírája van, s így maga egy egész járást tesz ki. Területe magától a helységtől kelet felé több mint 4 földrajzi mérföldre terjed ki. Ez a terület választja el Orosházát a legközelebbi, csak 2 mérföld távolságra lévő Békés megyei helységtől, nevezetesen Tótkomlóstól, ahol postaállomás van. 146