A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Skolka András: Orosháza topográfiai leírása 1815. (Németből fordította, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Soós István)

jó, egészséges levegővel; mert az itt épített midenfele töltések és új házak ellenére mégis számos állóvíz maradt a lejjebb fekvő tereken és utcákon. A ma is még itt élő uradalmi főhivatalnok, Márton Péter

1 számtartó úr, a baj elhárítására, a szélesebb utcák mindkét oldalán vízelvezető árkokat ásatott, amelyek az állóvizeket összegyűjtik és kivezetik a falu elé; és ezzel Márton örök maradandó szolgálatot tett, hogy az Orosháza levegője egészségessé váljék. A falu déli részének szűkebb utcáin, ahol ilyen vízelvezető árkokat nem tudnak ásni, még itt-ott vannak állóvizek, és jól megfigyelték, hogy a helységnek ebben a részében a halandóság valóban nagyobb, mint a többi, vízmentes részeken; ehhez hozzájárult még az a káros szokás, hogy a szomszédok ezeket az állóvizeket kender áztatónak használták és ezáltal a levegőt csak még jobban fertőzték; de ennek a káros szokásnak is most már szigorú szabályokkal véget vetettek. A még meglévő víztócsákat is most mindet új házhelyeknek osztják szét, amelyeket ideszállított földdel fel kell tölteni, ezáltal a vizet egyre inkább visszaszorítják, és a békák és varangyok kénytelenek átadni helyüket az embereknek. Ilyen sokat tehet egy gondos hivatalnok kitartó, komoly szándéka ezrek boldogulásának érdekében, sok költség ráfordítása nélkül. § 4. Puszták. A talaj mindenütt sima és sík, néhány kiemelkedést, őrdombot és mélyedést kivéve, amelyek itt elhanyagolhatók. Orosházának marha legeltetésre és legelőkre csupán egyetlen egy, Kis- vagy Klein-Csákó

8 nevű pusztája (praedium) van, amely állattartásra ugyan alkalmas, de nem függ össze a falu legelőjével. Ez a falutól nyugatra terül el Szénás és Kondoros puszták között és a közöttük lévő Csorvás puszta választja el a helyi legelőtől, amelyhez ezt csekély kiterjedése miatt hozzácsapták. Alább majd látni fogjuk a nagy szántóföld és a kis legelő közötti nagy aránytalanságot, amelyet ez a hozzácsatolás bizonyos mértékben persze csak növelt. Itt azonban ez a hozzácsatolás sem az embereknek, sem pedig az állatoknak nem elegendő, a lakosok saját területükön kívül más pusztákat is kénytelenek bérelni (haszonbérbe venni), amelyeket részben szántóföldnek törnek fel, részben meghagynak legelőnek. Saját földesuruktól most bérlik \)Szénás pusztából azt a részt, amely pusztájukkal, Kis-Csákóval határos és 13 664 hold területű. Ez a rész Nagy-Szénásból 9661 hold és Kis-Szénásból áll, amelyből a kisebb rész 4003 hold Összesen: 13 664 hold Az 1813-ig fennálló szerződés szerint tilos volt belőle valamit feltörni, hanem mindent meg kellett hagyni a legelőnek; az ebben az évben megújított szerződés lehetőséget biztosít ugyan a lakosoknak, hogy egynegyedét szántóföldnek használják, de ezzel az engedménnyel eddig egyáltalán nem éltek részben a szarvasmarhák nagy száma miatt, részben pedig azért, mert más pusztákat is bérbe vesznek, ahol földműveléssel foglalkozhatnak. 147