Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

II. ÚTKERESÉS — KITEKINTÉS 1. Nem véletlenül vágtam bele az alábbi témákba a) Szárazmalom-kutatásaim: Megyénkben volt hazánk utolsó működő szárazmalma Az 1952—53-as esztendőben Palov József, a szarvasi múzeum igazgató­jától tudtam meg, hogy Szarvason még működik egy szárazmalom. Tudtam, ezek a malmok úgy elpusztultak, hogy alig van hírmondójuk. Elhatároztam, hogy feldolgozom. A szarvasi malom tanulmányozása előtt tájékozódtam, hogy hazánkban hol van szárazmalom. Megtudtam, hogy Vámosorosziban (Szabolcs-Szatmár m.) a református egyház tulajdonában van egy roskadozófélben levő malom, amely 1951-ig működött. A Baranya megyei Mekényesen is áll még egy le­állított szárazmalom. Tarpán (Szabolcs-Szatmár m.) látható a falu utolsó szárazmalom-tokja (épülete). A berendezését szétszedték és elraktározták. Ezeken kívül Nagykőrösön egy malomházról adtak hírt. Debrecenben ez­előtt 10 évvel látható volt egy szárazmalom keringője. Megtudtam, hogy Hódmezővásárhelyen egy olajütő épülete düledezik, s a kiskunfélegyházi múzeumban pedig néhány malomberendezés látható. Ezek alapján meg­győződtem arról, hogy a szarvasi kásamalom valóban hazánk utolsó működő szárazmalma. A térképekről és a szakirodalomból a következőket tudtam meg : A múlt század második felének a közepéig jelentős szerepet töltöttek be falvaink életében a jellegzetes alakú szárazmalmok. Magyarország malmainak szá­mát 1863-ban és 1906-ban összeírták. A statisztikai adatok hű képet nyúj­tanak a malomiparban történt hatalmas változásokról. Legszembetűnőbb a szárazmalmok pusztulása és a gőzmalmok számának nagyméretű gyara­podása. A Nagyalföldön 1863-ban még 478 szárazmalom működött. Az utolsó évtizedek rohamos fejlődése teljesen elpusztította ezt a malomfajtát. Amilyen mértékben haladt egy város, község vagy vidék a polgáriasodás útján, olyan mértékben álltak le és pusztultak a szárazmalmok. A száraz­malmok feldolgozása néprajzi és ipartörténeti szempontból egyaránt fontos. Érdekes és teljesen különálló volt a molnárok élete, céhszervezete. A falu társadalmi életében is szerepet játszottak a malmok. A malom alatti beszél­getések során a falu életének fontos eseményeit tárgyalták meg. A szá­razmalmok vázlatosan bemutatott pusztulása arra késztetett, hogy a még 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom