Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

megmaradt 3 malmot tanulmányozzam és feldolgozzam. Távolabbi célom volt a magyarországi szárazmalmokról összefoglaló tanulmányt írni. Az összefoglaló munka megírása előtt célszerűnek láttam azt, hogy a még fellelhető szárazmalmokról, olajütőkről és azok működéséről egy-egy leíró tanulmány lásson napvilágot. Ezek elhatározása után nagyon alaposan, részletesen kutattam a szarvasi, vámosoroszi és mekényesi szárazmalmokat. A szarvasi kásamalom A malmot Bem József utca 26. szám alatt találtam meg. Tomka Sándor 71 éves tulajdonosa kezelte. Régebben a malom búzát is őrölt, kukoricát is darált, de emberemlékezet óta csak köleshántásra használták. Ezért kásamalomnak hívták. A malom kutatásához 1954. évi augusztus havában kezdtem. Pontosan megfigyeltem és leírtam a malom épületét és berendezését. A köleshántolást először 1954. évi november hó 5-én figyeltem meg. Itt is sikerrel alkalmaztam a kialakított gyűjtési módszeremet. A szárazmolnár először töviről-hegyire elmagyarázta a malom működését, amit nagyon részletesen lejegyeztem. Azután pedig meg is figyeltem és ismételten jegyzeteltem. A kettő együtt nagyon eredményes volt. Tanulmányoztam a kukorica, az árpa darálását is. A malom belsejéről Bazsali Ferenc festőművészszel több részletrajzot készíttettem. A malom működéséről sok fényképfelvételt készítettem, ebben Schiller Jenő amatőr fényképész is segített. Pukánszky Béla orosházi városi mérnökkel pedig felmérettem. A Magyar Néprajzi Társaság megbízásából K. Kovács László 16 mm-es filmen örökítette meg a malmot és működését. A malom kutatása közben a legtöbb segítséget Tomka Sándor malomtulajdonostól kaptam. Már kutatás közben is igyekeztem a malmot népszerűsíteni, ismertettem a Viharsarok Népe újság hasábjain: „Ismerjük meg megyénk ipari műemlékeit! Látogatás a szarvasi kásamalomban, hazánk utolsó működő, lovak által húzatott szárazmalmában" — címmel. Sort kerítettem a malomhoz ragasztott mellékhelyiségek tanulmányozására is. A malom bőven el volt látva szerszámmal. A szerszámost, a kocsiszínt és a takarmányost hozzáépítették a keringőhöz. Csak fúró-faragó ember tudja karbantartani a malmokat. A szerszámok legnagyobb része a sátorhoz ragasztott kis műhelyben, a szerszámosban vannak elhelyezve. 15 nagyobb szerszámot vizsgáltam meg tüzetesebben. A legegyszerűbb és a leggyakrabban használtak, a malomházban lévő fali szerszámtartóban találhatók meg. A speciális szerszámok a használatuk közelében, állandóan kéznél vannak. A malomhoz különálló helyiségek is tartoznak : a rostaház és a lőállás. Az előbbiben történt az őrlemények szelelése, rostálása, míg az utóbbiban az őrlésre, darálásra várók kötötték be lovaikat. A szarvasi kásamalom rendezett gyújtésanyagát beküldtem a Magyar Tudományos Akadémiához, ahol azt III. díjjal tüntették ki, és 1000 forint jutalomban részesítettek. Ez volt az első hivatalos lektorálás, amelyben 70