Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

Neptun és Galathea, majd Vénusz diadalma című képeiről vele csináltatott metszetet. Az utóbbi különösen nagy műgonddal készült, s a művészek ég művészetbarátok körében nem mindennapi, megérdemelt sikert aratott. A Bécsben megjelenő Magyar Hírmondó 1793. április 2-i száma például ekként számolt be róla: „Békés vármegye Orosháza nevű helységéből származott hazánkfiának nevét több ízben olvashatták erdélyi olvasóink az általunk leküldött képek alatt. Ezen szép tehetségű ifjú különös szorgalmatossággal fáradozott darab időtől fogva egy Maulbertsch híres képíró által rajzolt képnek rézre való metszésében, mivel ezen munkája által kívánta magát a világ előtt megismertetni, minekutána az idevaló Akadémián pályáját végezte volna ebben az esztendőben ... A képnek szélessége és hosszúsága nagyobb egy lábnyinál. Az ára 1 for. 30 kr." A fenti idézet szinte teljes egészében megtalálható Kazinczy Váczy János által rendszerezett és publikált hatalmas levelezésének II. kötetében a német nyelvű Czetter-levélhez fűzött magyarázó szövegben. Innen tudjuk azt is, hogy maga Kazinczy kérte fel mecénásnak Balassa Ferenc grófot, aki „készséggel beleegyezett Czetter ajánlatába, és egyúttal 100 forintot adott" a művész segélyezésére, aki aztán hálából ,,mély alázatossággal" neki dedikálta munkáját. Czetter művészi pályája természetesen nem a Vénusz diadalmával indult. Több mint 25 olyan művét tartják nyilván ma is a magyar művészettörténet tudós kutatói, melyeket korábban készített. Fellépésének ideje — Czetter szerencséjére — nagyon kedvezett a rézmetszésnek. II. József és a jakobinus szervezkedés időszaka volt ez, melyet nemcsak a felvilágosodás eszmevilága hatott át, hanem a török elleni felszabadító harcok iránti felfokozott érdeklődés, a magyar nyelvű újságírás megindulása és a nemesi ellenállási mozgalom első sikerei is jellemeztek. Azt jelentette ez, hogy az új művészet propagálásának fontos, szinte nélkülözhetetlen eszköze lett a grafika. A testőrírók által elindított gondolkodásbeli erjedést is ügyesen és hasznosan támogatták az irodalmi és tudományos műveket és egyéb publikációkat, újságokat és folyóiratokat egyaránt szemléltető művészi illusztrációk. Mindenekelőtt a rézkarcok. Különösen Görög Demeter és Kerekes Sámuel (Csokonai szép verssel parentálta el halála hírét hallva: Görög úrhoz címmel) lapjai: a Bécsben megjelenő Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Magyar Hírmondó (csak nevében azonos Rát Mátyás 1780—89 között Pozsonyban kiadott újságjával) karolta fel és látta el folyamatos munkával a Bécsben tanuló fiatal magyar rézmetszőket. A két derék, egymást mindenben segítő hazafi nagyszerű összhangban dolgozott. Görög, a királyi család nevelője, különösen a jogtudományban, a pedagógiában, a geográfiában, az antropológiában, az irodalomban és a művészetben jeleskedett, Kerekes, a bécsi Theresianum magyar nyelvi professzora pedig a bölcselet, a statisztika, a pedagógia és a klasszika-filológia tudományát mű81