Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

sokban betöltött előnyeit bizonyította. Bár nagyfokú rágás- és tiprás-tűrését már akkor is ismerték, a lódi herés gyepeket mégsem legeltették, hanem csak kaszálták. A legeltetés pedig előmozdította volna a tarackok útján is szaporodó lódi here önterjesztését és uralkodóvá válását (206, 126). A gyepek félj avulása azonban egyik esetben sem volt tartós. A felül- és újravetett gyepek ugyanis fokozatosan visszaalakultak ősgyepekké. Bebizonyosodott, hogy a beavatkozások — beleértve az öntözést is — csak akkor eredményesek, ha a gyepeket rendszeresen trágyázzák is (216). Ezeket a megállapításokat a hortobágyi szikes gyepeken 1952—57-ben végzett kutatások azzal egészítették ki, hogy a feltörés nélküli és a feltöréssel egybekötött gyepesítés akkor bizonyul tartós eredményűnek, ha a talajt kémiai javításban is részesítik (196). Napjaink kutatása és gyakorlata azzal fejlesztette tovább e megállapításokat, hogy az eredményes gyepgazdálkodás legfontosabb előfeltétele a termőhely komplex meliorációja, talajjavítás, tereprendezés vagy felszínegyengetés, vízrendezés stb. Az egymagukban alkalmazott agrotechnikai műveletek ugyanis csak átmeneti sikereket eredményeznek, mert a termőhely ökológiai adottságai — pl. a talaj szerkezete, víz- és tápanyaggazdálkodása — idővel kedvezőtlen irányba tolódhat el, ami a gyepek kisebbnagyobb leromlásához vezethet (229). A békéscsabai réten a trágyázás és öntözés összefüggéseit is tanulmányozták. Az első években abból indultak ki, hogy a szikesek tápanyagban gazdag talajok, és kedvezőtlen tulajdonságaikat egyedül a káros sók okozzák. Ha tehát a sókat öntözéssel kilúgozzák, a szikesek jó termőképességű talajokká A békéscsabai öntözött rét termésátlagai (1901—1935) 6. táblázat Év Termésátlag Év Termésátlag Év (széna), t/ha Év (széna), t/ha 1901 2,0 1919 4,3 1902 4,1 1920 3,2 1903 5,7 1921 2,2 1904 4,5 1922 3,5 1905 4,7 1923 3,4 1906 5,0 1924 4,7 1907 4,5 1925 4,5 1908 5,6 1926 6,1 1909 5,6 1927 5,7 1910 5,0 1928 5,1 1911 5,0 1929 4,3 1912 6,5 1930 6,4 1913 7,2 1931 4,8 1914 5,5 1932 5,2 1915 5,8 1933 6,6 1916 5,4 1934 5,6 1917 4,7 1935 4,8 1918 4,9 35 évi termésátlag 4,9 26