Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

Amint a táblázatból látható, a felújítás első öt évének 5,2 t/ha átlaga azonos volt a felújítás előtti tizenegy év 5,2 t/ha átlagával. A következő hat év 6,4 t/ha átlaga a felújítás eredményessége mellett szólt. A kiváló mezőhegyesi talajviszonyokon azonban ez sem tekinthető kimagasló eredménynek. A termések további növelését és állandósítását rendszeres műtrágyázással lehetett volna elérni, ami azonban elmaradt. Eredményre vezetett volna az is, ha a rövidéletű pillangós fajokat életrevalóbbakkal helyettesítik, pl. szarvaskereppel, vagy a békéscsabai öntözött réten akkoriban már elszaporított lódi herével. A mezőhegyesi rét 1912 utáni sorsáról nem maradtak fenn adatok. Feltételezhető, hogy az első világháború éveiben a termések ismét visszaestek, ami a rétöntözés megszüntetéséhez vezetett. Emellett szól az a tény, hogy a későbbi években a rét említésével sem találkozhatunk az öntözési irodalomban. A mindszenti öntözött rét Pallavicini Sándor uradalmában létesült 1896-ban. Területe 354,5 ha volt és 61 táblából állt (6. kép). Az 1900-as években hazánkban ez volt a legnagyobb öntözött rét. A vizet gőzgéppel meghajtott szivattyúval emelték ki a Tiszából, a csurgalékvizet külön csatornarendszer vezette le a Kis-Tiszába (188). Évenként háromszor öntöztek, ősszel és télen nem öntöztek, mert az iszapos víz feltételezett tápanyagtartalmát és a vízkiemelés költségeit nem tartották arányosnak. Néhány tábla kivételével a rétet évekig nem trágyázták. Évenként háromszor kaszáltak, a negyedik növedéket — az őszi szénakészítés bizonytalansága miatt — zölden etették fel (106, 215). A rét terméseiről a 4. sz. táblázat nyújt tájékoztatást (224) : A mindszenti öntözött rét termésátlagai (1897—1912) 4. táblázat Év Termésátlag (széna), t/ha 1897 6,0 1898 5,6 1899 5,5 1900 4,4 1901 5Д 1902 4,3 1903 3,4 1904 3,8 1905 4,0 1906 5,3 1907 3,1 1908 4,4 1909 4,8 1910 4,9 1911 4,6 1912 4,3 16 évi termésátlag 4,6 Amint látható, az első évek után a termésátlagok fokozatosan csökkentek, majd a közepes szinten állandósultak. Ezzel egyidőben a gyep faji összetétele is megváltozott. Az Országos Növénytermelési Állomás szakembereinek feltétele28