Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

6. kép. A mindszenti öntözött rét helyszínrajza 1900-ból. Péeh J.—Bolla M. : Magyarországi földöntözések vízszükségletének méréséről c. tanulmányból. Klny. A Vízrajzi Évkönyvek X. kötetéből Picture 6: Plan of the irrigated fields of Mindszent from 1900. In: J. Péch—M. Bolla: Study on the measuring of the water-demand of the Hungarian field irrigation. Reprint from: Hydrographie Annuals, Volume X. 6. Bild: Lageplan der bewässerten Wiese von Mindszent 1900. Aus: J. Pech

—M. Bolla: — siehe Bild 5 •— 6. картина. Схема орошения луга село Миндсент в 1900 г. Источник тот же, что и картины 5 zése szerint az állomány kedvezőtlen megváltozását — a mezőhegyesi réthez hasonlóan — a talaj kimerültsége okozta. Ennek igazolása céljából a rét néhány tábláján trágyazási, felül- és ujravetési kísérleteket állítottak be 1901-ben, és azokat 12 éven keresztül (1901—1912) kísérték figyelemmel. A műtrágyák közül Thomas-salakot, szuperfoszfátot, 40%-os kálisót, csilei salétromot és ammóniumszulfátot használtak, a szerves trágyák közül pedig egyedül a komposztot. A felül- és újra vetésekhez a következő fajok keverékét használták: Festuca pratensis (20%), Poa pratensis (15%), Lolium perenne (10%), A vena v^latior (10%), Phleum pratense (10%), Cynosurus eristatus 29