A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Nagy Gyula: Az orosházi múzeum hőskora

„1. Hétköznap tanítunk, de a múzeum kulcsát átadjuk az osztályvezető tanítónak, tanárnak. 2. November 21-től december 21-ig minden vasárnap de. 11 órakor szakvezetést tartunk a múzeumban. 3. Szeretnénk, ha a múzeumlátogatást vezető kollégák meglátogatnának, s az ott szerzett tapasztalatok alapján ismertetnék gyűjteményünket, vagy annak a tananyaghoz kapcsolódó részét." A meglevő tárgyak tisztogatása, rendezése, elhelyezése, megőrzése volt a kezdeti időszak legfontosabb feladata. A gyűjtemény gyarapítása, valamint az anyag szerény keretek közötti bemutatása a múzeumvezetők minden szabad idejét lekötötte. Az adminisztrációt csak a legfontosabb levelezések lebonyolítása jelentette. Irodánk sem volt : hétköznapokon egy asztali tárlóra fektetett rajztábla jelentette az íróasztalt. Mindezek végzése olyan teljesítmény volt a két főhivatású pedagógustól, amelynél többet tőlük kívánni sem lehetett. IV. Fontos esemény a múzeum életében : a nyilvánossági jog megszerzése A döntő fontosságú nyilvánossági jogot a múzeumi előkészítő bizottság 1947. évi február hó 10-én kérte, és 1947. évi július hó 31-én meg is kapta. A magyar vallásés közoktatásügyi miniszter 79.222/1947. VI. ü. o. szám alatt adta meg az Orosházi Városi Múzeum nyilvánosági jogát. A nyilvánossági jogot bizonyosan a rendszeres jelentések alapján kaptuk meg, de ehhez hozzájárult az is, hogy míg másutt a meglevő intézmények is nagyon sok nehézséggel küzködtek, Orosházán pedig éppen ebben az időben létesült egy múzeum. Ez a magyarázata annak, hogy rövid időn belül megkaptuk a nyilvánossági jogot. Természetesen, hogy ezek után a KOF kereste az alkalmat, hogy intézményünket megtekintse. 1948. évi január 29-én dr. Radnóti Aladár egyetemi m.tanár, a KOF (Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége) állandó helyettese látogatta meg intézményünket. A múzeum alapos megtekintése után tárgyalásokat folytatott a város vezetőségével és a múzeumi bizottsági tagokkal. A főfelügyelő ismertette a készülő múzeumi törvénytervezetet, mely szerint az orosházi múzeum az múzeumok IV. csoportjába tartozna, egy főhivatású vezetővel és egy altiszttel. Megállapítása szerint a múzeum fenntartása, fejlesztése érdekében feltétlenül szüksége van egy rendszeres, állandó illetményben részesülő főhivatású múzeumigazgatóra és egy ugyancsak rendszeres, állandó illetményben részesülő altisztre. Valóban, a következő évben meg is jelent a 13. számú törvényerejű rendelet a múzeumokról és műemlékekről, mely a V.K.M. felügyelete és irányítása alatt működve hívta életre a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját (MMOK). A MMOK 1949. évi november hó 14-én kezdte el a működését, s ezzel 1949. évi december hó 15-én megszűnt a KOF. Ez már a teljes központosításnak, a múzeumok államosításának a közelgő megvalósítását is jelentette. A múzeumban folyó munka megnyerte dr. Radnóti Aladár tetszését, mert kérésünkre megígérte, hogy szakmai segítséget nyújt. Ennek eredményeként a régészeti anyagot dr. Korek József egyetemi m.tanár határozta meg, és restauráltatta a szegedi múzeum restaurátori műhelyében. Az érem- és pénzgyűjteményünket a Nemzeti Múzeum éremtára dolgozta fel. A néprajzi anyag vizsgálatával Palotai Gertrúdot bízta meg. ígéretet kaptunk képzőművészeti anyag letétbe helyezésére is. 13