A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)

Az orosházi pusztítást döntően az okozta, hogy az általános csapadékos időjárás közepette a magasabban fekvő helyekről gravitációs úton ide folyt a víz a különböző csörgőkön, egykori folyómedrekben, „völgyekben". Itt pedig — mint valami féle természetes nagy tálban — megrekedt, mert nem engedték levezetni. A hódmezővásárhelyi kultúrmérnöki hivatal tevékenységéhez egy adalék: a hivatal rendelkezett az orosházi vizeket levezető csatorna zsilipjének megnyitásáról vagy elzárásáról. Arra hivatkozva nem engedték megnyitni sokáig, hogy „szűk a csatorna keresztmetszete". Elfogadható az érv, de a bővítésére kínálkozó lehetőséget nem használták ki. Ui. Szegvár lecsapolásánál maradt 3 000 P készpénzük felhasználatlan, de ezt mint feleslegest visszaküldték, az orosházi csatorna keresztmetszete pedig változatlan maradt.

33 1940 ősze csapadékos volt. A földeken megállt a víz a csabai és a pusztaföldvári út között kb. 1000 kh területen, 20—30 kh-s foltokban. 1941-Ъеп a talajvíz magassága az átlagosnál 2—2,5 méterrel volt magasabb egész év folyamán. A víz borította terület márciusban növekedni kezdett. Területe 15-én 2 180 kh volt. Az Alföldön ekkor kb. fél millió kh volt víz alatt. Orosházán azért volt különösen veszélyes a helyzet, mert ha nem tartják távol, úgy a beterület 80%-át elborította volna a víz 2—3 méter magasságban. Az alispáni jelentés január végén további bel- és árvízkárokkal számol, de azt is tudatja, hogy felszámolásukra nincs pénz.

34 A bajt még fokozta, hogy a község 5660 lakóházának közel 70%-a vályogból épült, és a vízzel átitatott falak leomlással fenyegettek. Az aláfalazáshoz viszont nem lehetett téglát kapni. Akadt olyan is akinek a tanyája közvetlenül a falu mellett állt : vízben ; hogy a tanyáját mentse, éjjel átvágta a falut védő gátat, de a vizet hamar észrevették, és az átvágást eltömték. A helyzet február 22-én volt nagyon súlyos, amikor éjjel erős szél támadt, és méteres hullámokat hajtott neki a község védelmére emelt gátnak. Mindenki egész éjjel a töltésen dolgozott, így sikerült a vészt elhárítani. Február végén már 1 millió téglára volt igény, de a téglagyárosok a meglevő készleteket az alacsony árak miatt nem akarták eladni és hatósági áremelést kértek és vártak! A községtől északnyugatra fekvő (ma már Orosházához tartozó) Szentetornya is nagy veszélybe került. Csak úgy tudták megmenteni, hogy a szentesi műúton át a vásárhelyi határba engedték a vizet. A műút ui. mintegy 1—1,5 m-es töltésként felfogta a keletről érkező vizet és nem engedte át a vásárhelyi határba. De ehhez az átengedéshez főispáni utasítást kellett. A községi képviselőtestület ilyen helyzetben sürgetett március 5-én országos, állami erőből végrehajtott belvízrendezést. De kérésük a második világháború vérzivatarában süket fülekre talált; másra: fegyverekre kellett a pénz. Március 20-án észlelték először, hogy apad a víz. A csorvási kanyarban 2000 kh-n állt víz alatt. Ezt a képviselő testület az ún. Hajdúvölgybe akarta levezetni, amely nem állt mezőgazdasági művelés alatt. A levezetésére kb. 3 km-es csatornát kellett ásni a Reck család föld adó alá nem eső birtokán, (nádas, szittyós terület volt.) A munkát elkezdték, de 1 km elkészülte után a család tiltakozása miatt leállították, a vezető mérnököt leváltották. Ennek az intézkedésnek a felfüggesztésére és a munka újbóli beindítására Csizmadia András nem volt elég. Államtitkári közbeavatkozás kellett, hogy május közepére elkészüljön a csatorna.

35 Május végén tudtak hozzálátni a szántóföldek víztelenítéséhez. Augusztus 8-án még mindig 1000 kh volt víz alatt, de már nem tenger vette körül Orosházát.

36 Szeptember elején kétnapos orkánszerű szél pusztította a kukoricát, letördelte a szárakat és nagy kárt okozott. Nagy esőt hozott és a Nagyatádi-telep ismét víz alá került. Ezután a vénasszonyok nyara kellemes volt, de hamar véget ért, és október végén ismét gátat kellett építeni a község védelmére : November 9-én pedig már Gerendás és Csanádapáca felől ömlött a víz, amelynek erre volt természetes le125