A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Elek László: Móricz Zsigmond orosházi előadói estjének sajtója

Ebben az esetben még abban a nagy megtiszteltetésben is részesülhetett volna, ahogy ezt a helyi lapban megjelent hirdetés csakugyan igazolja, hogy a bérlő saját autóján haza is szállítja.

8 Az orosházi előadásról a község két politikai napilapjának január 23-i száma adott először hírt. A harmadik sajtóorgánum, Veres Lajos hetenként kétszer megjelenő Orosházi Újságja egyetlen sort sem írt Móricz és Simonyi Mária orosházi fellépéséről. Demartsik Ferenc napilapja, az Orosházi Friss Hírek ezzel a rövid közleménynyel hívta fel olvasói figyelmét a nem mindennapi eseményre: ,,Móricz Zsigmond Orosházán Mint illetékes helyről értesülünk, az élő magyar írók legkiválóbbika, Móricz Zsigmond feleségével, Simonyi Máriával, a belvárosi Színház kivételes tehetségű művésznőjével együtt február hó folyamán Orosházán szerzői estet rendez." Az Orosházi Friss Újság (laptulajdonos és felelős szerkesztő Miüasovszky János) újságírója már jobban értesült. Ezeket írta: ,,Móricz Zsigmond Orosházára jön Simonyi Máriával együtt szerzői estet tart Móricz Zsigmond, a magyar irodalom büszkesége országos felolvasókörútra indult. Ellátogat a kultúrgócpontokra és szerzői estje keretében elmondja erdélyi tapasztalatit, elmondja az erdélyi magyarság helyzetéről írt nagy tanulmányát. Ezután novelláiból, regényeiből, színdarabjaiból ad elő. A szerzői esten közreműködik még Simonyi Mária, az országos hírű szénésznő, Móricz Zsigmond felesége, aki férjének munkáiból — prózából és versből egyaránt — ad elő. A társadalmi és kulturális eseményt jelentő előadói és szerzői est időpontját és részletes műsorát később közöljük a közönséggel." 1927. január 27-én F. jelige alatt (Ferencz Győző?) az Orosházi Friss Hírek a következő, Móricz írói erényeire is utaló ismertetést adta közre: „ Móricz Zsigmond vidéki körútja Az új magyar irodalom legmarkánsabb reprezentánsa, a magyar föld, a magyar néplélek éles szemű ismerője, a fájdalmas magyar problémák boncolója, a magyar dicsőség nagy álmodója legközelebb Orosházára jön, vidéki körútjának egyik állomására. Móricz Zsigmond írásainak súlypontja a néplélek ismeretén nyugszik. Az ő regényeinek alakjai nem városi írók halvány elképzelései a magyar parasztról, hanem húsból-vérből valók, élettől duzzadok, írásaiban a valóságos élet művészi ábrázolását nyújtja. Nem fakult művirágokat ad olvasóinak, hanem a magyar virágos rét káprázatos színpompája tündöklik alkotásaiban. Mondatai nem a szalonok kényeskedő álentellektüeljei számára készültek kifésülve és kicicomázva, hanem egy forrongó művészlélek vulkánikus kirobbanásai. Örömmel és meghatottsággal értesültünk arról, hogy Móricz Zsigmond, a zengőszavú magyar poéta Orosházára is eljön, s ebből az alkalomból a gazdatársadalomhoz volna egy pár szavunk. Magyar író még nem írta le olyan eleven erővel, tiszta szemmel, meleg szívvel a magyar föld gyermekét, mint Móricz Zsigmond. Az ő könyvei igaz, lelket üdítő élvezetet adnak annak, aki olvassa. Nem tudjuk elképzelni, hogy a mai gazdatársadalmat ne érdekelnék, gyönyörködtetni ne tudnák azok a magyaros zamattal megírt munkák, melyek éppen ő róla szólnak, melyekben a magyar néplélek kristálytisztán tükröződik vissza. 240