A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Hajdú Mihály: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere

Zsigmond; 1769: Sigmond. Keresztnév. Zsirai*; 1768: Sirai, 1778: 'Zirai, 1791: Zsirai. Gyó'r-Sopron megyei helynévből. *Zsoldos; 1748: Soldos, 1749: Sóldos, 1752: Sódos. Foglalkozásra, társadalmi helyzetre utal. Zsufa*; 1794: Sufa, 1799: Zsufa. Szlovák. Zsuzsa; 1787: Susa (nő). Keresztnévből. A fönti névsor természetesen csak annyira teljes, amennyire az egyházi anyakönyvek tartalmazhatják a teljes családnévanyagot. Hogyha valaki sem mint szülő vagy keresztszülő, sem mint házasságkötés alanya vagy tanúja, sem pedig mint itt eltemetett nem került bejegyzésre az evangélikus egyházi anyakönyvekbe, és végül nem is adózott a helységben, meg nemesként sem tartották számon, a neve nem szerepelhet a fönti névsorban, de — véleményem szerint — nagyon kevés lehetett ilyen. Mindamellett ennek az ellenkezője is fönnáll. Amennyiben véletlen folytán (meghívott keresztszülő, éppen itt elhalálozó stb.) följegyzésre került a neve, s nem volt melléírva, hogy más helységben lakik, én is föltüntettem a névsorban. Ezeknek a száma több lehet, de valamennyiőjüknek volt valami kapcsolata a helység lakóival (az egykét vándor koldust kivéve), s így neveik vizsgálata indokolt. Első pillantásra az a benyomásunk a település XVIII. századi családnévanyagáról, hogy nagyon gazdag, változatos, sokszínű. Ez azonban alaposabb vizsgálat után látszólagos képnek bizonyul csupán. Ugyanis a betűrendes fölsorolásban minden név csak egyetlen címszót kapott, akár egyszer fordult elő a vizsgált névanyagban, akár több ezerszer, akár egyetlen személy viselte, akár pedig több száz. Mivel a gyakori, mondhatnánk: törzsökös nevek túlnyomóan többször fordultak elő, azok rajzolják meg Orosháza e korszakának névarculatát. A fönti névsort tehát egyszerű fölsorolásnak kell tekinteni : a névanyag időrendi, alaki és jelentéstani adattára ez, s a nevek strukturális viszonyai, névgyakoriságok, jelentéstani kategóriák részesedési aránya nem ebből állapítható meg. Ennek a névsornak is van azonban néhány hasznosítható adata. Az egyik a nevek első előfordulásának a jelzése, amelynek alapján megállapíthatjuk, hogy egyes időszakokban mely és milyen típusú nevek kerültek be a családnévanyagba. Az időszakok körülhatárolása kissé mechanikusnak látszik: általában tízéves ciklusokat különítettem el. Az első szakaszt azonban az 1751. évi összeírással zárom, s így abba nyolc, a másodikba pedig ennek köyetkeztében kilenc esztendő került, s végül az alábbi korszakolás alakult ki. I. időszak 1744—1751; II. 1752—1760; III. 1761—1770; IV. 1771—1780; V. 1781—1790; VI. 1791—1800. Az I. időszak (1744—1751) a település megalapításának a kora. Az ekkor fölbukkanó családok tekinthetők valóban városalapítóknak, de ez természetesen ma már nem jelenthet sem büszkeséget, sem önérzetet, még kevésbé valamilyen jogot, mint ahogyan abban az időben sem jelentett. Előfordulhatnak a nevek között magyar és idegen eredetűek, de mint ahogyan ezt már hangsúlyoztam, ez a nevek eredetére és nem a viselőik nemzetiségére, anyanyelvére utal. Betűrendben fölsorolva az alábbi nevek fordulnak elő ebben a korszakban. Ács, Ádász, Adorján, Ágoston, Almási, Andi, Aranyi, Bacsur, Bagoly, Bakos, Balikó, Bálint, Balog, Barabás, Baranyai, Batonyi, Bél, Bella, Bencsik, Benkő, Berta, Bezi, Bognár, Bohus, Bolla, Bonti, Boros, Buchal, Buda, Buzi, Céda, Cikora, Csáki, Csapó, Császár, Csataljai, Cseh, Csernyei, Csete, Csigi, Csík, Csikós, Csima, Csiszár, Csizmadia, Csonka, Darida, Darók, Dávid, Deák, Dénes, Dér, Dezső, Dimák, Dodek, Dolog, Dominkó, Erdélyi, Erős, Farádi, Farkas, Fazekas, Fehér, Fekete, Fórján, Franyó, Furesán, Gabnai, Gerencsér, 75