A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Hajdú Mihály: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere

Geresdi, Gombkötő, Göbölyös, Gubics, Gulyás, Györgyi, Győri, Hajdú, Halász, Hári, Hegedűs, Hegyi, Héjas, Hima, Horvát, Izsácki, Izsó, Jakab, Jakus, Jeges, Jós, Juhász, Kackó, Káldi, Kalmár, Kaposi, Kas, Kasziba, Kecskés, Keresztes, Kis, Kocsondi, Kostyán, Kovács, Kozma, Köce, Körmendi, Körösi, Kővágó, Kulcsár, Ladiver, Laki, Lakatos, Lampért, László, Leginszki, Lehota, Lipót, Lődi, Lőrinci, Lövei, Lucó, Madarász, Magyar, Márcó, Marcsa, Marcsó, Maró, Márton, Mekis, Mérges, Mester, Mészáros, Mezei, Miszlai, Molnár, Mór, Morvái, Murai, Nagy, Némedi, Német, Nyigri, Ócsai, Orbán, Orgoványi, Páli, Pap, Pataki, Patkó, Petke, Petrec, Pipa, Pipis, Placsintár, Pője, Pupi, Rác, Racskó, Rajki, Ravasz, Rideg, Rohács, Rosta, Rozsnyai, Ruca, Sáfár, Sámodi, Sélei, Simon, Sin, Sitkei, Somogyi, Sonkolyos, Sós, Sudicki, Sülé, Süveggyártó, Szabó, Szakái, Szálai, Szálka, Szalóki, Szarka, Szász, Szekeres, Szélesi, Szemenyei, Szenyicki, Szigeti, Szíjgyártó, Szilasi, Szloboda, Szokodi, Sztraka, Szula, Szűcs, Szűrszabó, Tisler, Tobak, Torda, Tornyi, Tót, Tuba, Vági, Vajtai, Valastyán, Varga, Vásárhelyi, Vastag, Vég, Verasztó, Virág, Zámbó, Zilici, Zsedényi, Zsibrik, Zsoldos. Összesen 217 különböző (legalábbis általam annak tartott) családnév fordul elő az első nyolc esztendő alatt. Ebből 178 valószínűleg magyar névalakulással jött létre, s ez az összes családnévnek 82%-a. A szlovák névalakulatok száma 33 (15,2%), közülük három mellett jelzik a források, hogy tóíkomlósi betelepülő, háromról pedig kideríthető, hogy egy-egy nő viselte, aki nyilvánvalóan házasságkötés útján került ide. A három német és három román eredetű név utal más kapcsolatokra is, részesedési arányuk (1,4%) azonban jelentéktelen. Részletesebb vizsgálatot érdemelnek viszont a helynevekből alakult családnevek, amelyeknek a száma ebben az időszakban 56 (26%). Sajnos, közülük nagyon sok a meghatározatlan, illetőleg oly sok névből eredhet, hogy nem lehet eldönteni a valószínűségét egyiknek sem. Néhány azonban pontosan lokalizálható. Hét utal belőlük a mai Vas, hat Győr-Sopron, kettő Zala, kettő Somogy, három Baranya, egy Tolna, egy Fejér, kettő Bács-Kiskun megyére. Távolabbi vidékre három név utal (Erdélyi, Morvái, Rozsnyai), s csak egyetlenegy esetében tehető föl, hogy közelebbi helynévből ered (Vásárhelyi), de tulajdonképpen több Vásárhely elemet tartalmazó helynév számba jöhet. A lokalizálatlan nevek között is sok van, amely eredhet nyugat-magyarországi helynevekből, s ez ha nem is mond újat, megerősíti az eddigi föltevéseket: a régebbi településhelyet vagy helyeket azon a részen kell keresni. Érdemes még egy pillantást vetnünk a foglalkozásokra utaló családnevekre. Számuk ebben a korszakban 47 (21,7%,), s ez igen nagy szám. Különösen sok azonban az egészen speciális iparokra utaló nevek száma (Csapó, Csiszár, Gombkötő, Hegedűs, Jeges, Kővágó, Sáfár, Sonkolyos, Sós, Süveggyártó, Szíjgyártó, Szűrszabó stb.), ami igen fejlett munkamegosztásra, nem középkori feudális jellegű önellátó termelésre, hanem városias iparűzésre utal. A viszonylag nagy számmal előforduló népnév (Cseh, Horvát, Magyar, Német, Rác, Szász, Tót) régebben lefolyt nagy népmozgásra enged következtetni. Végül említsük meg, hogy a források négy ízben utalnak ebben az időszakban arra, hogy a nevek viselői cigányok. Tehát már a legelső időszakban betelepültek a községbe, s még azt sem tartom kizártnak, hogy együtt jöttek az alapítókkal. Erre egy igen korai (1746. szeptember 27-i) anyakönyvi bejegyzésből lehet következtetni: „[Megkereszteltem] Pupi Martzin Czigány leánkáját Sárát. Komák illyen Sereggel következnek Magam [a pap], Dénes Sándor Mester U[ra]m, Takáts István, Kocsis János, Káldi Pál [s még további 12 név van fölsorolva]". Természetesen valamennyi férfi a feleségével együtt volt „koma" vagyis keresztszülő, s tulajdonképpen a falu két első embere: a pap és a tanító közöttük van. A 17 szülőpár nem vállalta volna a 76