A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Molnár László: Sámsoni kertészek küzdelme a földesúri hatalommal az 1848-as forradalmat követő időben

„Tekintetes Főszolgabíró Ur! Mélt5ságos Gróf Károlyi György Urnák Sámsoni majorságos pusztájából már bírói Ítéletnél fogva is kimozdítandó 18 kertészeknek Nagyságos Cs. kir. kormányzó Biztos Úrhoz benyújtott s nyilatkozat végett az uradalommal közlött panaszos folyamodásukra elég lenne annyit mondani, hogy alaptalan panaszok már mind political, mind törvényes utón megvizsgálva s elitélve van mindazonáltal hogy a Sámsoni kertészeket átaljában, de kiváltképpen a már bírói ítélet következtében kimozdítandó 18 kertészeket, s azoknak alaptalan panaszukat, Nagyságos Cs. kir. Biztos Ur mint megyei új kormányzó felesmérhesse, szükségesnek látom a következő körülményes fölvilágosító ösmertetést előterjeszteni. A Sámsoni kertészek olyanok, kik időről időre, s nevezetesen legutóbb 1843-ik év Sz. Mihály napján 6 egymás után következő évekre kötött szerződés mellett laktak Méltóságos Gróf Károlyi György Urnák Sámsoni majorságos pusztáján, s ugyan ott, mint letelt szerződésöknek... ide csatolt kivonatából látható, részszerint készpénzfizetés, részszerint némi házi szolgálatok teljesítése mellett 886 hold s 161 négyszög öl földet használtak. Ezen szerződéses kertészeket az 1848-iki IX-ik törvény czikkelynél fogva magokat szintúgy, mint az úrbéres telken lakó jobbágyok, minden pénzbeli fizetéstől és kézi szolgálatok teljesítésétől felmentetteknek lenni követelték. Elsők voltak a megyében, kik mindjárt 1848. év tavaszán minden szerződésileg követelt fizetéseket és szolgáltatásokat megtagadtak. A Méltóságos birtokos Ur mind tulajdon tisztsége által, mind megyei tisztviselő urak közbejöttével több izben próbálta Őket a törvények által történt fonák értelmezése felöl felvilágosítani és a jó rendre visszautasítani, de minden e részbeni fáradozás sikertelen volt. S igy miután a féktelenkedő kertészek irányában a megye részéről semmi erélyes intézkedés nem történt volna, a Méltóságos birtokos Ur nem késett még a múlt 1848.-ik június hónapban orvoslás végett az akkori minisztériumhoz is folyamodni, de a folyamodásnak az utón sem lett semmi eredménye. Múlt 1849. év április 21-én midőn a forradalmi kormány által egy olyan általános rendelet bocsájtatott ki, melyben kimondatott: mind azok kik szerződés mellett oly telket vagy földet bírnak, melynek majorságos természete kétséget nem szenved, a szerződéses kötelezettségeket teljesíteni tartoznak. A Méltóságos Gróf Ur részéről a Kertészek rendre utasítása, kik a haszonbérbe bírt földekről már másfél év alatt se nem fizettek, se nem szolgáltak, a Megyei Bizottmány újfent szorgalmaztatott, s minthogy a kertészek folyamodása a volt minisztériumtól éppen akkoriban olyan utasítással küldetett vissza, hogy az ingerültség kiküszöbölése tekintetéből ügyök az idő szellemihez alkalmazott ideiglenes egyezség által egyenlittessen ki. A Megyei Bizottmány múlt évi május elején ezen ideiglenes egyezség eszközlése végett egy a nép embereiből alakított küldöttséget ki is küldött. Az akkori kényszerült állapotban a Méltóságos Gróf Urnák uradalmi tisztsége, csakhogy a kertészek által haszonbérlett 886 hold majorságos föld valamit jövedelmezzen, kénytelen volt a küldöttség felszólítására a szerződésileg kötelezve volt s a gazdálkodás tekintetéből majd csak nem mellőzhetetlen kézi szolgálatok követelésétől elállni s abba beleegyezni, hogy a kertészek a haszonbérbe birt 886 hold majorsági földért csak kész pénzel fizessenek. De akkor már a többször nevezett kertészeknek, féktelensége és kielégitethetetlen törvénytelen követelése annyira ment, miként nem átallották azt kijelenteni, hogy ők a küldöttségnek sem kiküldetését, sem e tárgybani avaikozhatását el nem ösmérik és a kérdéses földre nézve többé semmi szin alatt semminemű egyezkedésbe egyáltalában nem bocsátkozhatnak. A küldöttség a kertészeknek ezen vakmerő fellépésüket a Megyei Bizottmány a kertészek irányában valamint előbb, úgy ez úttal is éppen semmi 308