A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

ifj. Koszorús Oszkár: Orosháza könyvterjesztése 1944–1956

Az új Magyarország egyik legfontosabb feladata az volt, hogy pótolja, amit a reakció tudatosan megakadályozott, emelje a dolgozó tömegek kulturális színvonalát. „Minél intenzívebb szellemi újjáépítésre van szükség" — írja a Szabad Nép.

15 Tudjuk az országos végeredményt is, karácsonykor a könyvtermés 99 százaléka megmaradt.

16 A megélhetési nehézségek mellett a kiadók szállítási gondokkal is küszködtek; kevés könyvet tudtak Orosházára eljuttatni. Dénes Mihály, Markó Imre, Politzer Ferencné, a Koczka-Testvérek és az MKP funkcionált mindössze, a többieknél a könyvterjesztés csak kiegészítő tevékenység volt.

17 Az új forint (1946 augusztus 1) megjelenése után némiképp normalizálódott a helyzet: az emberek jövőbe vetett hite kezdett megszilárdulni. Szabadművelődési tanfolyamok és előadássorozatok indultak Orosházán. „Módot kell találni arra, hogy a parasztságot is bekapcsoljuk a tanulásba. A tanyán a kultúrát csak a kalendárium képviselte" — írta az Orosházi Hírek 1946. okt. 29-i száma. A régi könyvkereskedők elmondása szerint a könyvárusításban a karácsony volt a legfőbb szezon. A nagyobb kiadók (Révai, Athenaeum, Singer és Wolfner, Dante stb.) üzletszerzői ismét felkeresték a vidéki könyvkereskedőket és fix rendelésre szerződéseket kötöttek. A nagyobb könyvkereskedők is csak 1 kötetet kértek fixre az újdonságokból, ha ez elfogyott, akkor rendeltek csak pótlólag a leszerződött keretösszegig. Általában karácsonykor merítették ki az évi összeget. Főként szépirodalmi és ifjúsági könyveket vásároltak. Ezek még 1946-ban is szinte kivétel nélkül háború előtti kiadványok voltak. A kiadók 60, illetve 90 napra adták hitelbe a könyveket. A fix átvételnél 45, a bizományi vételnél 331/3 %-ot kapott a kereskedő. A szépirodalmi könyvek árrése volt a legmagasabb, az ifjúsági és szakkönyveké kevesebb. A tankönyvekre 15—20% árrést kaptak.

18 Dénes Mihály kiválása után a vele dolgozó Mikó Ferenc vette át az Apolló mozi melletti könyv- és papírüzletet. Miután a régi könyvesek (Markó, ill. Politzerné) néhányszáz kötetes állománya fogyóban volt, szűkült a beszerzési lehetőségük is, így lassan Mikóé lett a vezetőszerep. Mint fiatal, lendületes munkaerő szívesen foglalkozott a Szikra, a Népszava és a SZOT kiadványaival, amit eddig csak a pártszervezetek terjesztettek. Ezért aztán az MKP is támogatta, bár emlékezete szerint ezekben a hónapokban is csak kb. 1/4 rész volt a könyvforgalom és 3/4 rész a papír. A készlete viszont óriási volt, mintegy 200 000 Ft-nyi érték. Ebből később (1948-ban) sokat visszáruzott Püskinek. Kereskedésének egyhavi forgalma ekkor kb. csak 20 000 Ft lehetett. Belőle a könyvre mindössze 4—5000 Ft esett.

19 Nem is lehetett ez másként. A város és a helyi szakszervezet jelentése alapján Orosházán körülbelül 2000 iparos és mintegy 4—5000 mezőgazdasági munkás volt munka nélkül.

20 Hogy az olvasás iránti igény mégis éledezett, arról egy másik tudósításban olvashatunk. Eszerint a Fortuna Baromfifeldolgozónál könyvtárat alapítottak. A könyveket a dolgozók adták össze. A cikk szerint a legtöbb mű haladó szellemű regény volt, de igen sok politikai és gazdasági munka is állományba került. Miért létesítettek könyvtárat? Azért mert — idézzük a cikk íróját — „Az asszonyok tanulni akarnak, nem úgy mint a múltban. Tisztán akarják látni a maguk és a világ sorsát."

21 A polgármester szabályozta az orosházi könyv- és papírkereskedők nyitvatartási rendjét. Ez a nyári időszakban reggel fél 8 órától déli 12 óráig, délután 3—6 óráig tartott, télen délután 2 órakor nyitottak, hétfőn és csütörtökön délután 1 órakor zártak.

22 Nem lenne érdektelen végignézni a különböző iskolák, szervezetek, társaságok, intézmények könyvtárainak 1946/47-es fejlesztési adatait. Közülük mi csak a gim263