A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)
ifj. Koszorús Oszkár: Orosháza könyvterjesztése 1944–1956
náziumra figyelmezünk. Jól lehet belőle következtetni arra, vajon milyen mérvű is lehetett Orosháza közkönyvtárainak fejlesztési lehetősége a felszabadulás első évében, közvetlenül a forint bevezetése után. A gimnázium évkönyve szerint az adott tanév folyamán a tanári könyvtár állománya 142 kötettel (785 Ft), az ifjúságié mindössze 19-cel (210 Ft) gyarapodott. Az előbbinek 2014, az utóbbinak 1338 kötete volt a tanév végén. 23 Adataink természetesen nem számolnak az évközi és év végi jutalmazásokra vásárolt könyvekkel. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy ezekre az alkalmakra maguk a könyvkereskedők is adtak egy-két könyvet. A századfordulótól a felszabadulásig átlagosan tízévenként cserélték a tankönyveket. Annak ellenére, hogy a használt könyvek átvétele általános gyakorlattá vált, a könyvszakmában mégis ez jelentette az egyik legbiztosabb kereskedelmi forgalmat. A felszabadulást követően nem lehetett azonnal áttérni a marxista szellemű oktatónevelő munkára. Hiányoztak az egységes tankönyvek az általános iskolákból, középiskolákból. Az 1947/48-as tanévtől kezdve a sokféle, legtöbbször elavult tankönyvet új szellemű tankönyvekkel kezdték felváltani. Az iskolák államosítása után a nagy példányszámban megjelenő tankönyvek beszerzési ára is olcsó lett. Volt olyan tanév Orosházán, amikor minden új tankönyvet a Koczka-cég forgalmazott. 24 Mozdulni kezdett a szellemi élet is. Ezt jelzi, hogy 1948. április 18-án az Orosházi írói és Művészek Szakszervezetének szerző és színpadavató estjét tartják meg a Szakszervezeti Székházban, ahol kizárólag orosházi és környékbeli szerzők lépnek fel. 25 Egy másik kísérletről is meg kell emlékeznünk. A helyi nyomdákban ugyan nem jelent meg olyan mű, amiből komolyabb anyagi sikerre számíthattak volna, mégis érdemes figyelmeztetni arra, hogy az Orosháza és Vidéke nyomdájában 1000 példányban megjelent egy kis füzet: Bónus István helyi fiatal költő Tanyák csalogánya с műve, amelyből még a kiadás évében 800 példány gazdára talált. 26 A helyi lapok hírt adnak a Magyar Könyvnapok rendezvényeiről, sőt rövid könyvismertetéseket tartalmazó „Mit olvassunk?" rovatot is találunk bennük. Az Orosházi Hírek arra kéri a pártszervezeteket, hogy a brossurak terjesztésére nagy gondot fordítsanak. Feladatuk, hogy a pártszervezetekhez leküldött füzeteket terjesszék, másrészt az, hogy a DÉFOSZ szervezetekhez küldött brosúrák eladásához segítséget nyújtsanak. Ezek a füzetek „értékes anyagot szolgáltatnak a szemináriumi hallgatóknak, pártmunkásoknak, a párt és üzemi funkcionáriusoknak." 27 A két munkáspárt egyesülési kongresszusa 1948 júniusában meghatározta a művelődéspolitika feladatait is: „Magas színvonalú, a valóságot, tehát a nép életét és harcait ábrázoló, a demokratikus népi eszmék győzelmét hirdető optimista művészetet" várva az alkotóktól. Az állam lassan átvette a könyvkiadás irányítását. A megalakuló Könyvhivatal központilag engedélyezte a kiadható műveket. 1948-ban államosították a könyvkiadóvállalatokat. Az Országos Árhivatal 1948. szeptember 1-től kezdve kötelezte a könyvkereskedőket a könyvek árának feltüntetésére. Ugyanakkor a szépirodalmi könyvek árrése 32%, az ifjúsági, tudományos, ismeretterjesztő és szakkönyvek árrése 25% lett. 28 Az államosítások után a kiadóhivatalok, a nyomdák és a könyvkereskedelem egysége megbomlott. A könyvterjesztés új rendszerét, új formáját és módszereit „a szoc ; alizmus felé haladó magyar társadalom érdekei és igényei szerint" kellett kialakítani. 29 Vessünk egy pillantást a helyi népszámlálási adatokra. Orosháza népessége 30 1930-ban 31 171 fő, 1941-ben 31 778 fő, 1949-ben 31 429 fő. 264
