A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Sin Lajos: Szántás gőzekével (Ahogy a gőzzel való szántást láttam a békéssámsoni Cserepespusztán)

títót, hogy a rúd végén levő kaparó lehetőleg végigjárjon a csövek elejétől a végéig. A csőhosszúság a tűzszekrénytől a füstszekrényig 2,5 méter volt. Egyenletes húzásokkal végezték ezt a műveletet. Ha egy csövet néhányszor oda-vissza kihúzott, a mellette levő cső következett. Ez bizony, ha pontosan végrehajtották, eltartott vagy 20 percig. Közben nem volt szabad a tűzszekrény ajtaját kinyitni. Azért nem, mert a tűzcsövek kereszthuzatot kaptak volna, és igen károsodtak volna. A tisztításkor látszott meg, milyen kormos a csövek belseje. Ugyanis a kihúzott pernye egy része a füstszekrény aljára hullott. Ezt a kihúzás végeztével egy lapáttal szedték össze, illetve söpörték rá, és úgy távolították el. A tűzszekrény rostélyán hagytak egy kis izzó szénréteget, illetve hamvadó parazsat. Ha úgy kívánta a vízszint, a gépkezelő még betáplált a szivattyúval, hogy a reggeli kezdéskor elegendő víz legyen. A leállás után ekkor már esetleg csak 10 légkör volt a kazánban levő gőz nyomása. Ez aztán, ha lassan is, de fogyott és reggelre talán egészen elfogyott a gőz. Ha az éjszaka igen fülledt meleg volt, akkor lassabban hűlt a kazán. De hűvösebb éjszaka után még reggel is forró víz volt a kazánban. Ha a víz forró volt, a másnapi előkészület, a felfűtés jóval kevesebb időbe került. A gépész egybeszabott kék overálban járt, a fején az úgynevezett micisapkát hordta. A lábbelije erős munkásbakancsból állott, amelyet néha megzsírzott. Bár igen meleg időszakban szántottak, meg a kazán is, mint a kemence melegített, ő bírta. Legfeljebb azt mondotta, ha nagy volt a forróság: „Hű, de befűtött Szent Peter! Úgylátszik, nemcsak én tüzelek!" A múló időt egy zsebóra mérte, amelyet lánccal kötve a zsebében hordott. De a nap állásáról is mérték az időt. A gépész a szántásra komenciót kapott : gabonát, szalonnát, sót stb. Ezenkívül némi pénzjárandósága is volt. Az ekés mákszínű munkáskabátot és nadrágot viselt. Szandálban volt az ekén, a deszkából készült álláson. Ha felmelegedett az idő, sokszor csak ingben és nadrágban dolgozott. Mivel a gazdasághoz közel volt a tanyájuk, ennek köszönhette, hogy a gépnél alkalmazásba került. Úgy tudom, az ügyvéd a szántás alkalmával napszámbért fizetett neki. Az akkori években 80 fillér és 1 pengős napszámok voltak, de a Varga fiú megkapta a két-három pengőt naponta. Nem tudok arról, hogy szántás közben komoly baleset történt volna. Esetleg kisebb sérülések előfordultak : például valamelyikük a kezét leütötte, ahogy az anyát meghúzta a villáskulccsal és a kulcs pedig leugrott a helyéről. A gőzgép nagy fogaskerekei burkoltak voltak, nehogy balesetet okozzanak. A géphez az előírt mentőláda is hozzátartozott a kötelező felszereléssel. Ezt a hatóság minden tavasszal ellenőrizte. Ez a Cserepes-pusztai földbirtok igen távol esett a falutól és a kövesúttól. Ezért aztán nem is tudok róla, hogy szántás közben csoportosan meglátogatták volna. A környékbeli lakosság — ha erre vitt az útja — megnézte a munkát. Ha a tótkomlósi csendőrörs szolgálatban levő járőrei itt mentek el, azok is megálltak, ha a szerelvény a dűlőn tartózkodott. Dobsa bácsi, a békéssámsoni mezőőr naponta itt ment el és ha a gép történetesen a dűlőn állt, ott tartott pihenőt. Nem tudok arról sem, hogy riport, vagy újságcikk jelent volna meg a szántásról. Még abban az időben amatőr filmfelvevő igen kevés volt, ezért azzal sem örökítették meg. A szántásról azonban én egy fényképet készítettem. Néhány adat a szántott földről: Az ilyen szerelvénnyel ott volt gazdaságos a szántás, ahol igen hosszú földtábla állott rendelkezésre. Cserepesben és Gyulamezőn a dűlők egy részét 220 ölre mérték egymástól. A kétszázhúsz öl egyenlő négyszáztizenhét méterrel. Ezzel szemben a Hajdú-féle dűlőtől a Lehóczki-féle dűlőig 2x220 öl volt a távolság. Ennek hossza tehát 834 méter volt. Eredetileg ugyan a két dűlő között egy vakmëzsgye húzódott, de a tulajdonos a két dűlő közét egybeszántotta. Ha tehát megindultak a gőzgéppel az egyik dűlőtől, míg a másik dűlőig értek 3/4 159