A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Sin Lajos: Szántás gőzekével (Ahogy a gőzzel való szántást láttam a békéssámsoni Cserepespusztán)

km-nél nagyobb utat tettek meg. Igen előnyös volt, hogy egyenes vonalban haladtak és viszonylag kevés volt a forduló. Miután az egyszeri szántás 2 m 70 cm széles volt, egy forduló 5 m 40 cm-re, vagyis 2,89 ölre rúgott. A 220 öl hosszú földön egy kishold föld 5 öl széles volt. Akkoriban még mindenült kisholdban beszéltek. Könnyen érthető mostmár, hogy a 440 öl hosszúságú földön egy forduló a gőzgép szerelvénynyel többet jelentett, mint egy hold. Éhez azt hiszem nem sok magyarázat kell. Még ha szántás közben többször is megálltak, akkor is 1 óra alatt egy fordulót felszántottak. De persze sok esetben jóval hamarabb kiértek. Arról is meg kell röviden emlékeznem, hogy mennyi volt a szántás sebessége. Először is arról kell szólnom, hogy a gőzgép hány sebességgel rendelkezett. Tudomásom szerint előre és hátra két sebességgel haladhatott. Egy fogaskerék párral és gőzszabályozással sokat lehetett rajta változtatni. Szántás közben azonban csak lassabban ment. Ahogy ott a tarlón kísértem és megfigyeltem, az én becslésem szerint a szerelvény sebessége másodpercenként 1 méter körül lehetett. Ez megfelel az óránkénti 3,6 km-es sebességnek. Nagyon kényelmesen lehetett mellette gyalogosan menni. Szabály: nagy szántási szélesség — kicsi sebesség! A nagy gazdasági válság, amely az 1929—1936 körűiig végigsöpört az egész világon, e gazdaságban is éreztette a hatását. A búza ára 8 pengőre leesett, a szén, az olaj azonban ahhoz arányítva drága maradt. A gépkezelő — mivel csak a nyári szezonban volt alkalmazva — egy nagyobb uradalomhoz szerződött kötéldobos rendszerű gépekhez. Nem volt kifizető a gazdaságnak a gőzeke üzemeltetése, mivel kezelőt nem igen kapott ilyen feltételek mellett dr. Lénárt ügyvéd. Meg aztán a gazdaság területe is fogyott, mert a gyulamezői határ, illetve a Keresztdűlőnél adtak el belőle. Ezért az ügyvéd a lokomotívot hirdette az újságban eladásra. Jelentkeztek is, — ha jól tudom Szegvárról — és megvették a gőzöst. Egy kisebb malmot hajtattak vele a vevők. Ez az 1933. és májusában történt. így ez a nagyteljesítményű gőzgép nem szántott tovább a Cserepesi-határban. JEGYZETEK 1. Békéssámsonban születtem 1914-ben. Az elemi iskolát és a polgári iskola harmadik osztályát Orosházán végeztem. A negyedik osztályt 1929-ben Szegeden fejeztem be. A műszaki pálya vonzott, azonban a szegedi Felsőipari Iskolába a gazdasági válság miatt nem mehettem. Szüleimnél maradtam és kis gazdaságukban dolgoztam. Látva hiányos tudásomat, önszorgalomból matematikát, fizikát és mechanikát tanultam. Érdeklődési köröm főleg a gőzgépekre irányult. A cséplésről és a gőzekével való szántásról sok megfigyelésre tettem szert. Ezeket szeretném az utókor számára megörökíteni. Nyugdíjasként élek Orosházán. 2. A tanulmány szerzője ezeknek állított emléket, amikor megírta a gőzerővel történt szántást. Most a direktszántás ismertetéséből közlünk egy részletet. 160