A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)

1935-ben a község területének 19,1 %-át, összesen 3888 kh földet adtak haszonbérbe 783 földbirtokból 864 esetben.

8 Ezek megoszlása a következő: A gazdaság nagysága: A bérletek száma: A bérelt terület: 1 kh alatt szántóval : «* 120 fő 38 kh 1 kh alatt szántó nélkül : 245 fő 49 kh 1—5 kh szántó: 198 fő 531 kh 5—50 kh szántó 216 fő 2. 845 kh 50—100 kh szántó lfő 52 kh 100—500 kn szántó 2 fő 332 kh 1000 kh felett 1 fő 41 kh 1935-ben a kettős vagy többes foglalkozásúak 1306 földbirtokban 1514 kh területet birtokoltak, és abból 204-en haszonbérbe adtak 618 kh-t, amit a fenti táblázat magában foglal. A korlátolt forgalmú földbirtokok hasznosítását is bérbe ac ássa oldotta meg a római katolikus egyházközség és az evangélikus egyházközség: összesen 332 kh-t. A község 1935-ben csak 41 kh-t, később többet adott ki kishaszonbérbe, általában 305 kg/kh búza haszonbérért egészen 1942-ig, akkor megszüntették. Ha a bérleteket tartalmazó táblázatot vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a bérletek zöme a középparaszti kategóriából került ki. Feltehetőleg olyannak adták ki bérbe, aki a megműveléshez szükséges szerszámokkal is rendelkezett, tehát inkább a gazdagparasztság és a középparasztság erősödött általa. A 1 kh alatti terület a bérlők pedig kertészkedésre, vetőmag és virágmag termesztésre bérelték. A bérbeadásnál még a rokoni kapcsolatok is szerepet játszottak, a nagyszülőktől a várható örökrészüket a fiatalok vették bérbe. A haszonbérletek egy részét több évre adták ki. Általában augusztus hónapban hirdették meg az Orosházi Friss Hírekben a vasárnapi és a csütörtöki számokban. Elemezve az ajánlásokat a vizsgált időszakban azt tapasztaljuk, hogy 1943-ban, de főleg 1944-ben megemelkedik a haszonbérletbe és felesbérletbe ajánlott földek menynyisége. 1944. augusztus 24-én, csütörtökön 1669 kh-t ajánlottak Orosházán és környékén. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ekkor a község is ismét növelni akarta a bérbeadandó területét, e két jelenséget — más adatokkal is összevetve — úgy értékelhetjük, hogy a munkaerőhiány okozta, amely olyan mértékűvé vált, hogy a középparaszti gazdaságok munkáját is veszélyeztette. Osztályviszonyok a mezőgazdaságban A lakosság foglalkozás szerinti felmérését a második világháború előtt utoljára 1930-ban végezték el. Az 1941-es népszámlálás adatait foglalkozás szerint taglalva az 1947-ben történt részleges publikáció során nem tették közzé, így az 1930-as adatokra vagyunk utalva. Ezeket az 1935-ös üzemi összeírás adataival vetettük össze, de teljesen pontos adatokat így sem nyerhettünk, mert kellő támpont híján az első világháború okozta születési apály mélypontot és halálozási csúcsot nem lehetett figyelembe venni, pedig 1930. és 1941. között bizonyosan okozott változásokat. 116