A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)
Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)
Nagybirtokos, gazdagparaszt (20 kh felett) 220 fő (4%( 670 fő (13%) 1195 fő 347 fő 461 fő 1601 fő 724 fő 4328 fő 82% 5218 fő 100% ; A mezőgazdasági népesség 6470 főt tartott el. Közülük került ki a 450 férfi és 282 nő segítő családtag. Kérdéses lehet még a 277 napszámos hovasorolása. Eredetüket tekintve ők a mezőgazdasági népességhez sorolhatók, akik nincstelenek lévén mindenféle munkaalkalmat megragadtak, hogy megélhetésüket biztosítsák. Orosháza község határában két nagybirtok volt. A kakasszéki birtok tulajdonosa, a Zelensky család Budapesten élt. Az uradalmat intéző vezette. A községben még az elöljáróságon sem szerették őket. Adóhátralékuk volt mindig, előfordult, hogy zálogolni is kellett az uradalomban. Különösen visszatetszést váltott ki a gyoparosi vármegyei üdülő megvásárlása kapcsán tanúsított, feudális kényúrhoz hasonló magatartúsuk : útszolgalmi jogot vindikáltak maguknak a csak setálásra használt gyoparosi parkon keresztül. A másik nagybirtok jellemző példája volt a magyar síkvidéki kapitalista nagybirtoknak, csak kisméretben. Tulajdonosa Geist Gáspár ugyan aktívan nem vett részt a birtok irányításában, de ott élt a birtokon. A birtok intézője Bierbaum Miklós volt, maga is 60 kh tulajdonosa. Az aratást kévekötő aratógéppel és aratóbandákkal egyszerre végeztették. így augusztus közepére már a csépléssel is végeztek. Ezután az aratók (akiknek a teljesítményébe a gép teljesítménye is beleszámított : a gép után ők végezték el a keresztberakást, behordást) a trágyakiszórásnál napszámot teljesítettek, így mind a két fél jól járt. A munkások tudtak keresni, az uradalom pedig hozzáláthatott az ipari növények betakarításához. A kiscsákói Geist uradalom annyi ipari növényt termelt, hogy 1944 augusztusában a cselédeinek a fizetség fejében bőségesen tudott hatósági áron eladni flanelt, fehér ágyneművászont, amiket akkor már régen nem lehetett vásárolni. 9 Gazdag vagy zsírosparasztság. Darvas József véleménye szerint 25 kh földterület fölött lehet meghúzni a határvonalat Orosházán, mert ez az a terület, amelyik már egy bérest is el tud tartani. 10 Számuk az orosházi határban a jogi személyekkel együtt is 220 körül mozgott, s másutt birtokosokkal is legfeljebb 250-re tehető. Az orosházi határban ők birtokolták a határnak mintegy 30—34%-át. A gazdaságok 4%-a tartozott ide. Ez kedvezőbb a járási (a gazdaságok 5,1 %-a a földterület 41,7 %-át birtokolja) helyzetnél és a megyei helyzetnél: (a gazdaságok 8%-a uralja a földterület 42 %-át) is. Orosházán nem volt birtok a 200—500 kh-s kategóriúban, 200kh-nál nagyobb birtok is csak az evangélikus egyházközség 223 kh-s birtoka, amit kisbérletek formájában hasznosítottak. Középparasztság. 5—20/25 kh között. A felső határt nem tudjuk pontosan meghúzni. A gazdaságok 12,5 %-a a határ 32—36 %-át birtokolta. Az átlagos birtoknagyság itt 11,1 kh, a járásban és a megyében is hasonló: kb 10 kh. Azonban Orosházán az intenzív művelés többet eredményezett. Kisparasztság. 5 kh alatt 1 kh-ig. 1024 birtokos 2315 kh-t birtokolt. Ez a gazdaságok számának 19,21 %-a, 2,2 kh-s birtoknagysággal. Ez az átlagos nagyság meg 1 117 Középparaszt : (önálló) (5—20 kh) Kisparaszt (5 kh alatt) Gazdasági cseléd Mg. munkás (1 kh-n aluli földdel) Mg. munkás föld és bérlet nélkül Mg. munkás házzal vagy házrésszel Félproletár, proletár összesen Mezőgazdasági népesség összesen:
