A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Bodrogközy György: Szikes puszták és növénytakarójuk

A szikfok zóna kisebb mélyedéseiben a felszíni víz hosszabb időn át megmarad, így talajfelszínén szikes iszapréteg képződik. Talajkémiailag kilúgzottabb s a gyö­kérzónában nem éri el a 0,10-et s a felhalmozódási szintben a 30% összes sótartalmat. Talaj szelvényének további értékei a 4. táblázat 2. szelvényén szerepelnek. Hasonló szikességi viszonyok, de alacsonyabb nedvességtartalom mellett foko­zódik a talaj sókoncentrációja s főleg a vakszik- és szikfok zóna találkozásánál a bárányparéjos változatú sziki mézpázsitos átmeneti jellegú cönózisai (Puccinellie­tum limosae camphorosmetosum) jelentkeznek. (4. tábl. 3. szelv.) LEPIDIO-PUCCINELLIETUM LIMOSAE CRISICUM Bodrogk. 66 Szódás szoloncsáktalajú mézpázsitos rét Megyénk szódás szikes tavainak parti zónájában alakul ki. Mivel termőhelyi vi­szonyai nagyon hasonlítanak a Duna-Tisza közén elterjedt mézpázsitosokhoz, faj­összetétele is közel azonos azokéval. Eltérés annyiban észlelhető, hogy a tiszántúliak legtöbbször löszeredetű öntéstalajú kiszáradó szikes tófenék zónában jönnek létre. Ilyen viszonyok figyelhetők meg az orosházi Fehértó kiszáradó parti zónájában. 7. ábra. A kardoskúti Fehér­tó partját képező szolonyec talaj B 2 szintjének elhabo­lás következtében beomló partszakaszai. 1. Talajszel­vényének A-szintje. 2. B x osz­lopos szint. 3. B 2 sófelhalmo­zódási szint Abb. 7. Einstürzene Ufer­teile in Ebene B 2 des struk­turierten Bodens, die vom Fehér-tó in Kardoskút weg­gewaschen werden. 1. A Ebe­ne des Bodens. 2. Strukturi­erte Ebene B x . 3. Salzkon­zenrtationsebene B a 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom