A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Bodrogközy György: Szikes puszták és növénytakarójuk

A szikfok zóna kisebb mélyedéseiben a felszíni víz hosszabb időn át megmarad, így talajfelszínén szikes iszapréteg képződik. Talajkémiailag kilúgzottabb s a gyökérzónában nem éri el a 0,10-et s a felhalmozódási szintben a 30% összes sótartalmat. Talaj szelvényének további értékei a 4. táblázat 2. szelvényén szerepelnek. Hasonló szikességi viszonyok, de alacsonyabb nedvességtartalom mellett fokozódik a talaj sókoncentrációja s főleg a vakszik- és szikfok zóna találkozásánál a bárányparéjos változatú sziki mézpázsitos átmeneti jellegú cönózisai (Puccinellietum limosae camphorosmetosum) jelentkeznek. (4. tábl. 3. szelv.) LEPIDIO-PUCCINELLIETUM LIMOSAE CRISICUM Bodrogk. 66 Szódás szoloncsáktalajú mézpázsitos rét Megyénk szódás szikes tavainak parti zónájában alakul ki. Mivel termőhelyi viszonyai nagyon hasonlítanak a Duna-Tisza közén elterjedt mézpázsitosokhoz, fajösszetétele is közel azonos azokéval. Eltérés annyiban észlelhető, hogy a tiszántúliak legtöbbször löszeredetű öntéstalajú kiszáradó szikes tófenék zónában jönnek létre. Ilyen viszonyok figyelhetők meg az orosházi Fehértó kiszáradó parti zónájában. 7. ábra. A kardoskúti Fehértó partját képező szolonyec talaj B

2 szintjének elhabolás következtében beomló partszakaszai. 1. Talajszelvényének A-szintje. 2. B

x oszlopos szint. 3. B

2 sófelhalmozódási szint Abb. 7. Einstürzene Uferteile in Ebene B

2 des strukturierten Bodens, die vom Fehér-tó in Kardoskút weggewaschen werden. 1. A Ebene des Bodens. 2. Strukturierte Ebene B

x

. 3. Salzkonzenrtationsebene B

a 40