A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Bodrogközy György: Szikes puszták és növénytakarójuk

Ez a tó is többek között az Ős-Maros holtágrendszere tagjának tekinthető. Partjainak szolonyectalaja a tó vizének elhaboló tevékenysége következtében alámosódhat. így azután egymást követik a partszakasz beomlások (7. ábra), melyeken a talajszelvényük szinttagolódása jól megfigyelhető (Bodrogközy 1966). A bomlott szolonyec tömbök szétmálása és elrétegződése az ősi meander mineralogén feltöltődését és tóvá szélesedését eredményezte. Az így kialakult szoloncsáktalaj a magasabb térszínű környezete irányából áramló és a fenéken feltörő rétegvizek hatására a tó kiszáradása után is nedves marad (Kiss 1976). Fajkombináci óiban a Duna-Tisza köze lazább fizikai szerkezetű talaján elterjedt és jellemző sziki zsázsát (Lepidium crassifolium) itt a felemás zsázsa (L. perfoliatum) helyettesíti. Ott ahol a rétegvíz áramlás intenzívebb, a nátriumsók jórésze kimosódik s a mézpázsit gyep állományaiban a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicus) is megtalálható. Ezzel magyarázható egyes pseudohalofita fajoknak, mint a nagy tarackostippan (Agrostistolonifera ssp. gigantea) és a réti szittyó (Juncus compressus) megjelenése is. A tófenék legszárazabb, közvetlenül a part mentén elterülő szakaszán a fokozott sókoncentráció következtében típusos bárányparéjos vakszik növényzet is létrejöhet. A szóda „kivirágzásos" foltok növényzet nélküliek is lehetnek. Ilyen helyeken a mézpázsit állományoknak is átmeneti jellegű cönózisai figyelhetők meg (8. ábra). 8. ábra. A kardoskúti Fehér-tó parti zónája fokozottabb mértékben elszikesedett szakasza. Hatására a szokásostól eltérően a magasabb térszintű partot is vakszik-növényzet borítja. 1. Bárányparéjos degradált ürmöspuszta. 2. Növényzet nélküli vakszik. 3. Típusos bárányparéjos vakszik növényzet. 4. Bárányparéjos változatú mézpázsit szikfok növényzet Abb. 8. Starker versalzter Teil in der Uferzone des Fehér-tó in Kardoskút. Auf diese Einwirkung wird das höhere Ufer von sonst ungewöhnlicher Salzvegetation bedeckt. 1. Degradierte ArtemisioFestucetum pseudovinae camphorosmetosum. 2. Salzerde ohne Vegetation. 3. Typische Salzerdevegeration aus Camphorosmetum. 4. Puccinellietum caphorosmetosum-Vegetation der Sikfok BOLBOSCHOENETUM MARITIMI (Soó 27) 57 Szoloncsákos öntéstalajú szikikáka mocsár Szikes tavak vízfeltöréses szakaszain, ahol az áramló rétegvizek fokozottabb vízhozamot eredményeznek (Kiss 1976), alakul ki a sziki káka mocsár. Fajkomponensei között uralkodik a névadó (Bolboschoenus maritimus) valamint a nád (Phragmites communis). A tavaszi aszpektusban pompás látványt nyújt a sziki vizi boglárka 41