A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Bodrogközy György: Szikes puszták és növénytakarójuk

A típusos bárányparéjos vaksziknövényzet talaja gyakran már a felszínen magas 0,50% összes sótartalmat is elérheti s felszíntől tartalmaz szódát és kalciumkarbonátot. Ez adja kérges réti szolonyec talajának erősen szoloncsákos jellegét (3. tábl. 2.szelv.). A következő zóna gyeptakarója felé mutat átmenetet, a némileg kedvezőbb hidrográfiai viszonyokkal rendelkező s enyhébb szikességi fokozatot mutató és indikáló mézpázsitos bárányparéjos vakszik növényzet (Camphorosmetum annuae puccinellietosum), amikor a Puccinellia limosa az állomány felső gyepszintjét alkotja. Gyakran előfordul, hogy talajkémiai mutatóikat összehasonlítva a típusos és mézpázsitos változatok termőhelyei alig mutatnak eltérést. Az utóbbinál azonban a kedvezőbb vízellátottság kompenzáló hatása érvényesül (3. tábl. 1. és 3. szerv.). PUCCINELLIETUM LIMOSAE (Rapaics 27) Soó 30 Közepesen szoloncsákos kérges réti szolonyec-talajú mézpázsitos rét A megye szikes laposainak illetve padkaaljainak szikfok zónájában alakul ki. Rendszerint állományai túllegeltetettek; vízigényesebb ún. higro-stenohalofiton fajokból verbuválódtak. Magas szervesanyag tartalommal rendelkező szikes tócsák szikfok zónájában — amint ez a kígyósi pusztán is gyakran észlelhető, — efemer nitrofil fajok is felléphetnek, mint a parlagi laboda (Atriplex litoralis), dárdás laboda (A. hastata), sziki libaparéj (Chenopodium chenopodioides). A típusos mézpázsitos szikfok növényzet talajának szoloncsákos jellege könynyen kimutatható. Szikességi foka, összes só- és szódatartalmának %-os értékeit figyelembe véve, jóval alacsonyabb a vakszik termőhelyéhez képest (4. tábl. 1. szelv. 6. ábra). 6. ábra. A Maros-völgy szikes pusztái növénytakarójának zonációja és talajai. 1. Réti csernozjom és mélyben sós réti csernozjom. 2. Sztyeppesedett kérges réti szolonyec. 3. Erősen szoloncsákos kérges réti szolonyec. 4. Szoloncsákos kérges réti szolonyec. 5. Szolonyeces réti talaj Abb. 6. Zonensystem der Vegetation der Salzpusstas im Maros-Tal. 1. Wiesenschwarzerde und in der Tiefe salzhaltige Wiesenschwarzerde. 2. Verstepper, krustenüberzogener strukturierter Wiesensalzboden. 3. Stark salzhaltiger krustenüberzogener strukturierter Wiesenbeden. 4. Salzhaltiger krustenüberzogener strukturierter Wiesenboden. 5. Strukturierter Wiesenboden. Urmöspuexte. oiokórÓB-eoványoeenkeeze» löezlegeie Uraöepuezta bárányparéjos vakszik növényzet mézpázaitoa szikfok növényzet bárányparéjos vakazik növényzet Urmöapuazta oiokórée-soványcsenkeszes -iössAegeie _ _ Urmöapuszta Hüáráltyparé'joa vakBzik mézpázaitos szikfok „növényzet — _ — eoeetpázsitos szikes rét ssiksalátás változata bSránypiréJös yakazik növényzet Urmöapuszta 39