A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Müller Géza: Geszt környékének és madárvilágának változása az elmúlt 40 év során

biharugrai halastavak csatlakoztak a bégécsi, sziki nagy pusztához, azon túl pedig a szilasi puszta, illetve az országhatáron túl, K-t felé az oláhszentmiklósi legelők, majd a libárdi és radványi halastavak terültek el. Ha ehhez hozzá vesszük a Geszttől D-re fekvő, az előbb felsorolt területek vonzáskörzetébe tartozó, az országhatáron túli Nagyszalonta határában fekvő Barmod-pusztai nagylegelőket is, ha nem is teljesen, de nagyjából egy olyan összefüggő, halastavakkal tarkított pusztaság rajzolódik ki, mely kiterjedésénél és jellegénél fogva fontos madárvonulási állomás. A madárvonulásban betöltött szerepe mellett azonban ez a táj több, ma már ritkaságnak számító madárnak is adott (és ad ma is) otthont. A táj az 1930-as évektől átalakulóban van és azóta nagyon sokat változott. A továbbiakban a nagygyanté—zsadány—biharugrai műút, illetve nagygyanté— mezőgyán—geszti műút és a magyar—román országhatár Geszt—Biharugra közötti szakasza által bezárt területtel és annak madárvilágával szeretnék foglalkozni az utóbbi 40 év távlatában, ahogyan én láttam. Az 1930-as évek kezdetén az orosi legelőtől K-re, a mezőgyán — geszti műutat Mezőgyántól K-re átszelő Korhány érig mezőgazdasági földek voltak és pedig a Mezőgyánhoz tartozó határrészen kisparaszti földek, míg ettől É-ra a geszti határban a Tisza uradalom vátyoni mezőgazdasági területei nyúltak le a csillaglaposi és kisvátyoni legelőkig, mely utóbbiak már részét képezték az előbbiekben vázolt nagy szikes pusztaságnak. Zsadánytól D-re a geszti határig, vagyis a vátyoni Tisza uradalom É-i széléig, illetve Ny-ra és Dny-ra az orosi gazdaságig a zsadányi határrészt kisparaszti földek foglalták el. Az orosi legelőtől É-ra az orosi gazdaság szántói, Ny-ra pedig a nagygyantéi Tisza birtok terültek el. A Mezőgyántól E-ra fekvő kisparaszti földekbe beékelve a cca 150 holdas Csobánszék nevű falusi legelő volt, É-i szélén egy sasos lapossal, melyben a víz legtöbbnyire nyáron is megmaradt. Ennek a laposnak folytatásaként, de már a Tisza birtokon húzódott a Nyárasér, ugyancsak nyáron is megmaradó vizével. A vátyoni Tisza birtokot több kanyarral a Korhány ér szelte át É-D-i irányban, mely aztán Zsadány D-i oldalát érintve, az orosi Külső-Tőlgyfásnál vezetett tovább a Holt-Körösbe. A Korhány vizét egy mesterséges csatorna is vitte Ványonból Ny-ra Orosin és Nagygyantén át a Hosszúfoki csatornába. A Korhány ér vátyoni szakaszán az 1930-as években leginkább víz állott és egyes szakaszain sasos, nádas volt. Az előbb felsorolt mezőgazdasági területeken erdő alig volt. Az orosi gazdaságban a Belső- és Külső-Tölgyfás majorok körül, a régi alföldi erdők maradványaként, a mainál még nagyobb területen álltak öreg erdőfoltok, melyekből a szileseket a felszabadulás után vágták ki, illetve ritkították meg az őstölgyeket is. Az orosi gazdaság az 1930-as évek kezdetén erdősített be 30—40 k.holdas területeket elszórva 5—6 helyen, de ezek az erdők akkoriban a táj jellegén alig változtattak valamit, mert még kicsik voltak. A vátyoni Tisza birtokon is csak kisebb erdőfoltok voltak (Szépapói tölgyes cca 1 kh, Nyáraserdő cca 15 kh, Nemeszug akácos cca 1 kh és a Fordánkívüli akácos cca 4 kh) és néhány útmenti fasor. A mezőgyáni parasztföldeken csak a cca. 15 kh-nyi szőlőskert jelentett változatosságot. A zsadányi parasztföldeken erdő nem volt. Geszttől K-re parasztföldek, illetve a Tisza uradalom földjei terültek el a román határszélén levő szőlőskertig. Az 1930-as évek elején tehát a Nagygyanté-Zsadány-Biharugra,illetve a Nagygyanté-Mezőgyán-Geszt és az országhatár által határolt terület K-i részén egy nagy, cca 4500 holdas pusztaság terült el, melynek a Toprongyos-csatorna kiöntésein, a Nagy- és Kiszomor, Simota, Csillaglapos, Kerekrét, Kisvátonyi sarok és Iklód nevű laposain és zsombékosain többnyire nyáron is megmaradt a víz. Ehhez a pusztasághoz csaltakoztak ÉK-en az évszázad elején épült biharugrai halastavak. Egy másik kisebb, de madártani szempontból fontos pusztaság volt a Nagygyantétól K-re fekvő orosi 158