A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Hentz Lajos: Das Kürschnerhandwerk in Mezőberény - Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története

ellátását is. A duzzasztógát úgy készült, hogy valószínűleg tölgyfa-cölöpöket vertek le két párhuzamos sorban a mederben keresztben. Közüket belül vízszintesen elhelyezett pallók fedték. A két fából készült fal közét aztán megtöltötték agyaggal, földdel. A malomárkot a duzzasztógáttal azonos technikával készült gát választotta el a medertől. Ez a gát a malommal párhuzamosan készült, a malomtól, illetve a parttól olyan távolságra, hogy a vízikerekek még kényelmesen járhassanak tőle. A malom fölött, erre a gátra merőlegesen a folyót teljes szélességében lezárja a zsilipgát. Ezen két zsilip lehetett. Az egyik a malomárok előtt, a másik a meder malomtól távolabb eső részén. Ez a kettős zsilip teszi lehetővé az őrlés szabályozását az alulcsapós vízimalomban. A látkép szerint a malomárok gátja és a zsilipgát a duzzasztógáthoz hasonlóan készült. A térképen jelölt három malom jeles helyen áll. Mindegyik a városból kivezető utak közelében (4. kép).

62 Ugyanezen térképen alul még egy érde4. Malomhelyek a XVIII. században 4. Mühlenplätze im XVIII. Jahrhundert kes megjegyzés található. Itt fel vannak sorolva név szerint a beszámozott házhelyek lakói. Monoki János telke mellett a vártól északnyugatra eső utcában szárazmalom van. Ez a malom már nem az uradalomé, hanem Monoki Jánosé: „Monoki mühl". Ez az első ismert adatunk a nagyobb méretű szárazmalomról Gyulán. E malomtípus csak egy évszázad múlva válik általánossá városunkban. A vár 1735-ben újabb ostromot áll ki, a Péró-lázadás emberei vívják meg — sikertelenül. Az 1700-as évek közepéről három akvarell maradt ránk, 282