A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Hentz Lajos: Das Kürschnerhandwerk in Mezőberény - Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története

ami a kastélyt és a várat ábrázolja különböző oldalakról.

63 Mindhárom képen azonos alakú épület a nagymalom, a Rosenfeld-látképre azonban nem emlékeztet. Bizonyára a hadakozásnak esett áldozatul — ki tudja, hányadszor, és épült újjá más épületalakban —, kit tudja, hányadszor. A malom a XVIII. század végén is fontos helye egy-egy községnek, léte vagy nemléte a helységre jellemző, Petik Ambrus, a megye földjének egyik első bemutatója, Békés megye leírása c. művében fel is tünteti a malmokat a megye községeiben, városaiban.

64 Békés leírásánál a középkori Hatos malom utódján kívül ,,tombászos" malmokat ír le: „hajóforma kivágott nagy Vastag fákra épült egykövű malmok, kiknek szorultságban nem kevés hasznokat veszik". Ez az első említése megyénkben a „hajómalom"nak, „tombászos" malomnak, általánossá soha nem vált ez a típus. A tombászos malmok valószínűleg magánkézen lehettek, hiszen csak „szorultság idején" működtek, és csak egy kopárral dolgoztak. Legrészletesebben szűkebb hazáját, Gyula városát írja le. A külső vár körül levő épületek között két malmot említ: ,, . . . Vadas Kert, E mellett a Város felől egyik vízen egy kövű, a másik pedig négy kövű vízen forgó malmok".

65 A két malom valószínűleg az 1722-es térkép négykerekű, illetve háromkerekű malma helyén állhatott. Ez a két malom a város lakóinak szükségletét aligha elégítette ki. Petiktől tudjuk meg, hogy „külső Helységek béli Malomba" is jártak a gyulaiak. Talán Váriban lehetett ez, mert itt említ az uraságnak „vízen forgó három kövű" malmát. Doboznál, Vésztőnél, Szeghalomnál jegyez még fel vízimalmokat. A szeghalmi malmokról említi, hogy a gazdáké, és az aprócska malmok „Ásásokon" vannak, hasznukat csak áradáskor veszik. Orosházán és Csabán ebben az időben csak szárazmalmok vannak. A vízimalmok megszűnte Már az 1740-es évektől kezdve sok panasz hangzik el a vízimalmokra. A medrek tönkrementek a gátak, fenékkarók miatt, a rendezetlenség akadálya a csónakon való közlekedésnek, faúsztatásnak, állandó az árvízveszély. Említettük, 1722-ben megjelent a város területén a szárazmalom. Еппэк a készségnek a működése nem az időjárás függvénye, előállítása, fenntartása egyszerűbb, karbantartása nem igényli a tömegek munkáját. Ahhoz azonban, hogy az uradalom lemondjon a vízimalmok jövedelméről, és átálljon a szárazmalmokkal való őrlésre, tőkebefektetés, beruházás kellene. Az uraság éppen emiatt halogatja is a dolgot. A Békés megyei földbirtokosok között hosszas perek húzódnak, ds a Harruckernek a hatalmasabbak, egyelőre a gyulai malmok megmaradnak. A vitában több megye érvel (Békés, Bihar, Csanád, Csongrád), végül a helytartótanács szól közbe. Utasítja Békés, Csanád és Csongrád vármegyéket, hogy vegye kezdetét a vízszabályozás. E célból meg is fogadják Vertich József geometrát (földmérőt).

66 Hogy a szabályozás mennyire sürgető, arról a saját kárukon győződhettek meg a gyulaiak. 1799 februárjában éjszakának idején kellett menekülniük a Körös bal partján lakóknak az árvíztől. 283