A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)
Hentz Lajos: Das Kürschnerhandwerk in Mezőberény - Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története
Portörő malom. A kölyü elvén működik a lőpor előállításához szükséges portörő malom is. A lőporhoz szükséges anyagokat a nyilak apróra zúzzák, majd mérték szerint vegyítik a várbeli hozzáértők. Vízi energiával működtetett lőporos malmot 1561-ben említ egy várleltárunk, 49 az 1566-os Zündt-metszeten meg is találjuk a kis építményt a vártól délre, vízikerekét a várárokba vezetett Fehér-Körös vize hajtja (2. ábra). 1559—1561 között épülhetett Bornemissza Benedek kapitánysága alatt, az 1559-es várleltár még пэт említi, az 1561-es már igen. 50 Ez utóbbi leltár abból az alkalomból készült, hogy Kerecsényi László átveszi a várkapitányi tisztet Bornemissza távozása után. Puskapor nem csak vízimalom segítségével készült. Emberi erővel működtetett őrlő-, törőszerkezetekről vannak adataink. Az 1520-ban kelt várleltár említ három őrlőszerkezetet: ,,A vár felső szegélyén, avagy a vár ámbitusán: . . . azután ugyanott. . . szárazmalmok (molendina arida) amelyekből kettőnek van köve, a harmadiknak nincs, és ezek a malmok nagyon elhanyagoltak, kevés gerenda hever itt". 51 Kölyüvel és kézimalomal egyaránt végeztek portörést a gyulai várban. Egy harmadik típusú eszközt is említ az egyik várleltár: „Két vas eszköz, amelyeknek mindkét oldalához két kőgolyó van felakasztva, a por zúzásához". 52 Az emberi energiát hasznosító portörő szerkezetek méreteiről is lehet fogalmunk, ha megfigyeljük, hogy hol vannak elhelyezve, milyen tárgyak környezetében. Zömük helyiségekben van szerszámok társaságában, egyszer írják össze szabad ég alatt, de akkor megjegyzi a leltár készítője: „elhanyagoltak". Ismerve a vár termeinek méreteit, ezek a kézi eszközök túl nagyok nem lehettek. Egyéb malmok. A lisztelő, posztókészítő, és portörő szerkezeteken kívül más anyagok zúzására alkalmas készségeket is találunk. A különböző kásaféléket kölyükön törik meg. Az 1528-as várleltár említi: „egy fa eszköz a nyári udvarban, köleskása készítéséhez és só töréséhez, vulgari: kewlew". 53 A kölest és a sót lehetett egyazon készséggel, kölyün törni, a puskaporral együtt — természetesen — más nem készülhetett. A kása és só őrlésére alkalmas szárazmalmokról, amik mind kézimalmok, a későbbi várleltárokban is olvashatunk. Ezeknek az őrlő szerkezeteknek a működtetése nehéz fizikai munkát igényelt. A sótörés pl. jobbágyteher volt. A vár szolgálatára rendelt négy falucska jobbágyai voltak erre kötelezve. A kősót nagy darabokban kapta a vár, ételízesítésre alkalmassá Izsák, Turgony, Felszer és Szélhalom jobbágyai tették. 54 Egyéb malmok nyomára nem sikerült bukkanni. Hogy olajütő lett volna a várban, arról nem tudunk. 1527-ben veszik az olajat, igaz, hogy ez olívaolaj. Ára 6,75 FI, nagyböjt idején fogyasztották. 55 1522-ben a leltárban egy hordó lenmag, 56 ezt azonban inkább vetőmagnak használták, mint olajkészítés céljára. 279
