A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Hentz Lajos: Das Kürschnerhandwerk in Mezőberény - Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története

Malmaink a török világban 1566-ban bekövetkezett, amitől évek óta rettegtek a gyulaiak. A környéket már régen dúlta a török, faluk egész sora válik lakatlanná, az emberek elmenekülnek, a mezőgazdasági termelés minimálisra csökken. Valószínű, ekkor pusztul el a vári, vészei, dobozi malom. A törököt Gyulán két malom várja be, de az ostromnak bizonyára mindkettő áldozatul esik. Valószínűleg felégették a törökök a várossal és a vár külső védőműveivel együtt. A török hódoltság idején okleveles adatunk nincs a gyulai malmokról. Hogy legalább egy lehetett a vár birtokában, az valószínű, hiszen a katonákat élelmezni kellett. Valószínűleg ez a malom látta el a város polgári lakosságát is egy ideig. Az 1664—66 között Gyulán is megfordult Evlia Cselebi török világutazó említi is a malmot: „Különös látvány az, hogy egyik házból a másikba, egyik kertből a másikba, a malomba . . . mindenki csónakon megy".

57 Közelebbit a malmokról nem tudunk meg leírásából, de annyit igen, hogy legalább egy volt, és hogy az emberek csónakokon közelítették meg. Igen ízlett neki a Gyulán evett fehér cipókenyér. A török valószínűleg a régi helyén, a vártól nyugatra, a külső védőművek közvetlen közelében építteti fel a nagymalmot. A régi hely most is alkalmas, a vár közele miatt a malom védelme is biztosított. Ez a malomkészség a vár töröktől való visszafoglalásakor ismét elpusztul. Van adatunk arra, hogy 1698—99-ben a vár királyi fennhatósága alatt álló katonasága részére a nyilván ez időtájt létesített „rácok malmában" kellett őröltetni. Itt azonban fizetni kellett az őrlésért. Talán ennek a malomnak az emlékét őrzi meg Kohn Dávid egyik adata: A mai Rövid utca régen Rácz utca volt, mert sarkán állt Rácz kapitány malma.

58 Kohn ugyan Rácz Gábor kapitányról véli az elnevezést, aki a XIX. század végén élt, és tényleg volt itt egy szárazmalma, mégis alighanem jó adatra irányítja a figyelmünket. A rácok kapitányának malma állhatott errefelé. 1700—1705 között ismét felépül a nagymalom a régi helyén, de nem hosszú ideig állhat, új veszedelem következik. A gyulai malmok a XVIII. században Még alig heverte ki a város a töröktől való visszafoglalást, újabb szenvedések következtek. 1705-ben a várban labancok vannak, a kurucok vívják Károlyi Sándor vezetésével. Károlyi a hadműveleteket ábrázoló térképvázlatán jelöli a nagymalom helyét: „Malom és gátja, kit Fejér-Körös malomnak hínak".

59 A várat nem tudja elfoglalni, a várost azonban felégeti. Természetesen a malomnak sem kegyelmez. Harruckern János György, az új földesúr, 1720 körül kezd hozzá birtoka megszervezéséhez. Az ő idején (1722) készíti el Rosenfeld hadmérnök a város térképét és látképét.

60 A térképen három malmot jelöl. Kettőt réginek említ, — három, illetve két vízikerekesek —, a vártól északra helyezkednek el, 280