A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Hentz Lajos: Das Kürschnerhandwerk in Mezőberény - Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története

és valóban az említett malomnak tölgyfa cölöpjei maradványait — a már azon idő szerint (1834-ben) a holt Körös partján itt-ott kiállva láttam és láttuk."

35 Hogy ez a vízimalom, — ha csakugyan annak a maradványait látták —, tényleg a szerzeteseké lett volna, azt több adat cáfolja. Az 1561-i urbárium világosan megmondja, hogy ez a malom is (a Fokmalom) a várbirtok tulajdona. A dobozi malmot fel sem jegyzi, mert az 1559-es urbárium szerint a gyulai polgároké.

36 Másik adat, ami a szerzetesek tulajdonjogát cáfolja az, hogy 1528-ban Csanádi János zárdafőnök György őrgrófhoz kénytelen panaszolkodni, mert a vártisztek a szerzeteseken is megveszik a vámot, pedig nekik szabad őrletésük van.

37 Adataink arról nincsenek, hogy a gyulai szerzetesek malomlétesítési jogot kaptak volna. Mégis elképzelhető, hogy a hagyomány egy régi, valós állapotot őrzött meg, a Fokmalom a ferencrendi szerzetesház közelében állhatott, és régen a gyulai egyház is részesedett a malom jövedelméből. A malomjövedelem Lássunk most egy kis ízelítőt összeg szerint is a malmok jövedelméből! A malomlétesítési jog a várbirtok urát illette, és azé volt a malmok minden jövedelme is. Az őrlésért vámot kellett fizetni, ez alól Gyulán csak a ferencrendi szerzetesek a kivétel. Az első reánk maradt adójegyzék 1519. április 24-én kelt. Ekkor a gyulai malmok 368,04 FI jövedelmet hoznak.

38 1524/25. év: a gyulai malom a vári malom a békési Hatos a békési Szt. Pál az alabiáni 1821,35 FI

39 A malmok a következő években nem hoznak még nagyjából sem hasonló jövedelmet. 1526/27-ben a gyulai malom csak 104 Fl-ot jövedelmez,

40 1528-ban 273 Fl-ot, a békési Hatos 199,50 Fl-ot.

41 Az ingadozó jövedelem oka az, hogy a vízimalmok teljesítménye technikai berendezésén kívül nagyban függött az időjárástól. A száraz idő, az árvízveszély, vagy a korán beálló tél mindmind csökkentették a vízimalmok jövedelmét, a rossz termésről nem is beszélve. A búza áráról is találunk adatokat. Egy jövedelemjegyzékből megtudjuk, hogy egy gyulai köböl 1 Fl-ot ér.

42 Egy gyulai köböl 200 liter.

43 Egy liter búzát átlagosan vehetünk 75 dkg-nak, így egy gyulai köböl 150 kg lehetett. Mai mértékegységekkel számolva 1 q búza ára 66 dámár volt. A malomjövedelem búza-értékben számolva is magas volt. Mivel arra nincs adatunk, hogy egy köböl búza megőrléséért mennyit kellett fizetni, így a malomjövedelmekből a malmok teljesítményére nem tudunk q tételben következtetni. Próbáljunk akkor az országos adatokra támaszkodni. 313 FI 357,50 807,95 45,90 297 276