Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Szép, különös, érdekes - S. Nagy Anikó: Betyárhistóriák

közelében a Kórogynál várta meg a Szolnokról visszatérő kocsikat. Orosházán a községháza udvarán szigorúan kérdezték tőlük, hogy ki volt az, aki lemaradt. A parasztok csak hallgattak. Végül is egy Séllei Dávid nevezetű orosházi megmondta, hogy Szabó Pál volt az. Az osztrák tiszt 25-öt veretett Szabó Pálra, s közben mondta: „Betyár magyar! Betyár magyar!" A többiek is ott voltak és hallották. 1857-ben ifj. Szabó Pált mint gyanús osztrákellenest elvitték Budára. Innen annak a tisztviselőnek a közbenjárására szabadult ki, akit annak idején ő szabadított ki az osztrákok fogságából.

17 1871-ben Ravasz Ferenc bíró tolvajlás vádjával Szabó Pált elfogatta és a szegedi várba csukatta. Ifj. Szabó Pálné szül. Pusztai Erzsébet Bittó István magy. kir. igazságügyi miniszterhez folyamodvánnyal fordult 1872-ben férje ügyében, bizonygatva annak ártatlanságát, s kérte, hogy az ügyet tegyék át a Békés-Gyulai Királyi Törvényszékhez. „Midőn Gróf Ráday Gedeon királyi biztos ur ő Méltósága a magas Minisztérium által Szegedre küldetett, ezen kiküldetésében az 1867—68 években az alföldön megingatott személy és vagyon biztonság helyreállításával és a napirenden volt rablások tettesei kézrekerítésére és törvényszék elébe állításával lett megbízva, s ha bár a kiküldetésnél a tisztelt Gróf ur teljhatalommal ruháztatott is fel abból nem következik, hogy olyan egyént ki a kiküldetésben körülírt rablókkal legkisebb összeköttetésben sincs egyes egyének alaptalan vádjaira kisebb beszámítású tolvajsági esetekért szintén vizsgálat alá vonhasson, és a szegedi várban több hónapokon keresztül fogva tarthasson ..."

18 Farkas Jancsi kocsin járó betyár volt. Ő volt a délalföldi betyárvilág utolsó közismert egyénisége. Hírét az alapozta meg, hogy lelőtt egy orosházi csendőrt.

19 „Kakasszéken történt. Egyszer a pandúrok észrevették, hogy gyanús sátoroskocsi halad Orosháza felé. A kocsit követték. A megye határánál a bentlevők »kiköptek«, s a csendőrkáplár lebukott a lóvárói, s rögtön meghalt. Nótát is szerkesztettek róla: Kakasszéki major alatt mi történt, Zsandárkáplárt a lováról lelőtték, Zsandárkáplárt viszik temetőbe, Farkas Jancsit pedig viszik a börtönbe."

20 Az eset változatai : „Pandúrok kísérték a betyárt Orosháza felé. Útközben kérte, hogy az egyik tanyában van a subája, fölvehesse, mert fázik. Mikor a subás betyárral a megyehatárra értek, a betyár lelőtte az egyik csendőrt, mert a suba gallérjában volt a pisztolya. A D. Kiss tanya mellett elvágtatott a vezetéklovon a Pusztába délnek."

21 „Farkas Jancsi egy nyáron lopást követett el a nénjével. A lopott ágyneműt el akarták adni, de csendőr követte őket minduntalan. Ezt a szemfüles Jancsi észrevette. Leugrott a kocsiról, s amikor irányába ért a két csendőr, elsütötte fegyverét. A golyó az egyik csendőrt megölte. A lelőtt csendőr lába beleakadt a kengyelbe és a ló tovább húzta." Hosszú nyomozás után kiderült, ki volt a tettes. Farkas Jancsit elfogták és kegyetlen kínzások alá vetették. Körme alját tűvel szurkálták, ezért elvállalt mindent. 10 évi börtönre ítélték. Kiszabadulása után sem hagyott fel mesterségével. Továbbra is meg-megnyirbálta a gazdagok tulajdonát. Egyszer Wolfinger Miksa sámsoni majorjából szemelt ki tizenegy hízót. A lopást Rácz Ernővel követték el, hajcsárnak felfogadták Fejes Imrét, aki fizetségül 17 Fekete Sándortól (Orosháza) gyűjtötte Nagy Gyula. 18 Betyár Szabó kiszabadítására írott kérvény, Fekete Sándor tulajdonában, Orosháza. 19 Az eset 1885-ben történt. Farkas Jancsit 1891-ben, a kisteleki csárdában fogták el. A csendőrgyilkosságot nem tudták rábizonyítani. Egyéb lopásai miatt 10 év börtönre ítélték. {Szabó Ferenc: i. m. 130.) 20 özv. Kertész Imréné, Varró Máriától és Varró Annától (Székkutas) gyűjtötte Nagy Gyula. 21 U. o. 493