Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Szép, különös, érdekes - S. Nagy Anikó: Betyárhistóriák

két hízót kapott. Le is vágta őket, de vesztükre a környékbeliek felismerték a jószágok fején Wolfinger billogát. A gyanútlan Farkas Jancsit és Rácz Ernőt elfogták és törvényszék elé állították. Wolfinger dühében arcul ütötte Ráczot. Erre már Farkas Jancsi válaszolt, megígérte, ha kiszabadul, első találkozásukkor megöli. A méltóságos Wolfinger úr ijedtében visszavonta a feljelentést.

22 Ahhoz, hogy a betyárok céljukat elérjék, szabadságukat megtarthassák, a parasAi furfangosság bő tárát kellett alkalmazniuk. Sok mindenhez kellett érteniük : különleges zárak, lovak béklyóinak kinyitásához, fal zajtalan aláásásához, hamis kutyák megszelídítéséhez. Tetteiket sokszor kifordított subában, álarcban vagy bekormozott arccal követték el. Zsákdarabot kötöttek lovaik patájára vagy a kocsi kerekére. Üldözésük közben a lófárasztás taktikáját alkalmazták.

23 A ménes elhajlásához különösen értett Mónus István. Egy alkalommal elhatározták, hogy a majláti ménest elszakajtják. El is szakajtották : Mónus, a két Nyíri és a két Forrai. A csikósok észrevették, ütlegre került a sor. A két Nyíri és a két Forrai verekedés hevében csikóst ölt. Mónus azt a szerepet kapta, hogy lovon elszakajtja a ménest. Gyors tempóban szétugrasztotta a ménest, az elhajtott rész élére ugrott, a többiek pedig közrefogták, s meg sem álltak a Tiszáig. Beugrottak a Tiszába, s Kunországba mentek. Már várták őkei, a lovakat ugyanis előzőleg eladták. A zsandárok megkeresték őket „útbaigazítókkal". Nem is tagadtak. Mónus 10 évet kapott, a másik négyet a város szélén felakasztották. Éjszaka mind a négy holttestet elloplopták. Mónus soha többet nem mert betyárkodni.

24 Gyors észjárása mentette meg a Vásárhelyi-pusztán lakó Szőke Jánost 12 év nehéz katonai szolgálattól. „Az osztrák hadsereg császári toborzókat küldött szét az országba. Az egyik toborzáson az újonc katonák bortól mámorosan énekelték : Állj be pajtás katonának, jobb dolgod lesz, mint apádnak! Volt aki beállt, de Szőke János tudta, hogy ez csak ámítás. Nála a szép szó nem használt. Erre előkerült a pányva (lasszó). Szerencséjére jutott annyi ideje, hogy be tudott szaladni a csürhe közé. A toborzók utána vetették magukat. Szőke János a szűre alá dugott egy kismalacot. A szegény állat elkezdett visítani. Erre a kocák megvadultak és nekiugrottak a verbuválóknak, lehasították a pantallójukat. A toborzók eszeveszetten menekültek a kocsijukra, a disznók pedig tovább üldözték őket."

25 A pusztaiak még sokáig derülhettek azon az eseten, ami az egyik kakasszéki tanyán történt egy disznótor alkalmával. „Este vacsora után, amikor a bőrduda megszólalt, beállított egy idegen. Etették, itatták. Táncra is perdült, s a gazdaasszonyt annyira megforgatta, hogy még a papucs is leesett a lábáról. A vendég danolta : Áss Balázs, kaparj Tamás, Lőrinc a vendég! Reggel az öreg gazda fázott: „Fuccséi be anyjuk, hideg a ház!" Akkor vették észre, hogy az ágy alá helyezett teknőből eltűnt a szalonna és a hús. Amíg a kedélyes vendég mulattatta őket, a cimborák kiásták a fal alját. Sohasem lett meg.

26 A múlt század végén megromlott a betyárok és a nép közötti jó viszony. Megindult a hajsza a földért. A parasztság nagy része minden erejét vagyongyűjtésre ölte, egész élete keserves kuporgatás volt. Amint egy kis tulajdonhoz jutott, már nem látta szívesen a betyá22 Gémes Gyula gyűjtése. 23 Szabó Ferenc: i. m. 66. 24 Olasz Ernőtől (Kardoskút) gyűjtötte Nagy Gyula. 25 Gémes Gyula gyűjtése. 26 özv. Kertész Imréné, Varró Máriától és Varró Annától (Székkutas) gyűjtötte Nyagy Gyula. 494