Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

A Puszta természetvédelmi területei - Szabó Ferenc: A Puszta és a közigazgatás. Kardoskút és Székkutas községgé fejlődése - I. A Puszta közigazgatása 1920-ig

A PUSZTA ÉS A KÖZIGAZGATÁS KARDOSKŰT ÉS SZÉKKUTAS KÖZSÉGGÉ FEJLŐDÉSE SZABÓ FERENC I. A Puszta közigazgatása 1920-ig Az 1847. évi legelőelkülönítési egyezség

1 alapján az 1850-es évek legelején Schéner Ferenc mérnök egyénenként is kimérte a város külső legelőjét jelentő Pusztát

2 a volt telkesjobbágyok között. Ezt követően megindult a Puszta fokozatos benépesülése. Az ötvenes évek gabonakonjunktúrája jegyében a legelő feltörését, a szemtermelés gyors térhódítását

3 a pusztai birtokosok tanyáinak megjelenése, a pusztai gazdák kitelepedése követte. A városi igazgatás, a helyhatóság ezután már nemcsak mint földtulajdonosokat, hanem mint pusztai lakosokat is számontartotta a területen élőket. így lehetett őket a különféle közterhek viselésére, az állam és a város érdekeit szolgáló szabályozások megtartására kényszeríteni. Hódmezővásárhely város vezetését a Puszta csak abból a szempontból foglalkoztatta évtizedeken át, hogy lakói buzgó adófizetők és engedelmes törvénytisztelők legyenek. Az ötvenes-hatvanas években kitelepült pusztaiak szinte kivétel nélkül a városban is házzal rendelkeztek, a különféle hatóságok inkább ott keresték őket, oda kézbesítették a hivatalos idézéseket, határozatokat, meg az adókönyveket is. Az államrendet képviselő megyei és helyi közigazgatás legkorábban rendészeti, közbiztonsági okokból terjesztette ki figyelmét a Pusztára. Már a XVIII. század derekától fogva hadnagyokat tartottak a külterületen fel-felbukkanó tolvajok, lókötők, rablók, katonaszökevények, kétes kóborló elemek kézrekerítése s általában a tanya világ és a Puszta időnkénti ellenőrzése érdekében. A kiegyezés előtt szintén az osztrák lovas zsandárok, majd a megyei csendlegények voltak a Pusztán leggyakrabban megforduló hivatalos személyek. A nagy kiterjedésű, nádas-vizes részekkel tűzdelt, nehezen ellenőrizhető Puszta a rendészeti törekvések ellenére az 1830-as évektől fogva az 1852-ben bevezetett, drákói szigorúságú osztrák intézkedésekig a betyárok és tolvajok gyűjtőhelye, zömmel a szomszédos Békés megyében végrehajtott lopások, jószágelhajtások, rablások folytonos kiinduló1 Csongrád megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Egysége (ezután: CSML Hmv.), Tanácsülési ir. 169/1853, 1204/1871. Utóbbinál az egyezség végrehajtásáról készült megyei jelentés másolata. Szeremlei Samu; Hódmezővásárhely története III. k. Hmv. 1907. 539—542, IV. k. Hmv. 1911. 53—54. 2 CSML Hmv. Tanácsülési jkv és ir. 165/1853. 4 49