Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Írók a Pusztáról - Gerzsa Ferenc–Sipka Sándor: A Puszta az irodalomban

A PUSZTA AZ IRODALOMBAN GREZSA FERENC-SIPKA SÁNDOR A Vásárhelyi-puszta elsősorban a festők vásznán vonult be a művészetek panteonjába. A Puszta képét azonban irodalmi alkotások is őrzik. Móricz Zsigmond országjáró útjai során Vásárhelyen is megfordult, és a Pusztát is felkereste. Talán nem véletlen, hogy ott szerzett tapasztalatairól nagyobb elismeréssel nyilatkozott, mint a városiakról. „Bolond kocsi, pávafarkú traktor stb." c. riportjában a pusztai emberek találékonyságát, ötletességét és újító hajlamát mutatja be nagy elismeréssel. Helyi megfigyelése országos szempontból is megfontolandó javaslattal végződik. „Takaros Macelka" című riportjában pedig az emberi teljesítőképesség határát súroló paraszti munkát csodálja meg.

1 A Pusztán 1935 augusztusában 30 író, újságíró és publicista jelent meg időszerű társadalmi, politikai és kulturális kérdések megvitatására. Az írótalálkozót Simándi Béla (1899— 1969) aranyadhalmi tanító szervezte azzal a céllal, hogy a meghívottak személyesen találkozhassanak a pusztai parasztokkal, és kölcsönösen megismerjék véleményüket a korszak megoldást sürgető problémáiról. Az írók közül néhányan azután különféle folyóiratokban számoltak be tapasztalataikról.

2 Illyés Gyula „írók a nép között" c. írásában a Vásárhelyi-puszta emberének azt a törekvését emeli ki nagy elismeréssel, hogy áldozatok árán is törekszik a kultúrával és embertársaival való kapcsolatkeresésre. A pusztai olvasókörök munkáját a dunántúliakéval összevetve erősen az előbbiek javára billen a mérleg nyelve. Kitűnik azonban a beszámolóból az is, hogy 1 Móricz Zsigmond több írásában is foglalkozott a vásárhelyi mezőgazdaság problémáival. A tanyavilághoz két novellája is kapcsolódik: Az esőleső társaság (Nyugat, 1929. II. 575—588.) és a Takaros Macelka (Pesti Napló, 1933. 184. sz.) Legterjedelmesebb és legsokoldalúbb riportja a Hódmezővásárhelyi jegyzetek (Kelet Népe 1940. febr. 15. sz.) Riportok 1936—1942. 268—291. A Népfőiskola hallgatóihoz küldött üzenete a Puszták Népe 1946. évi 1. számában jelent meg. 2 A vásárhelykutasi írótalálkozóról Simándi Béla a Szabad Föld 1969. ápr. 27-i számában írta meg emlékeit. Vö. : még Раки Imre: Vásárhelyi találkozások. Látóhatár 1969. jan.—febr. 171—178. (A résztvevők névsora: Bakó József, Balázs Árpád, Berezeli-Anzelm Károly, Buday György, Dékány András, Féja Géza, Gesztelyi Nagy László, Illyés Gyula, Kárász József, Katona Jenő, Kertész Dániel Kiss Károly, Kornfeld Móric, Kovács Imre, Kun Béla, Matolcsy Mátyás, Nagy Lajos, Névelős Gyula, Nyisztor Zoltán, Oláh György, Ortutay Gyula, Pákozdy Ferenc, Раки Imre, Rovzányi Vilmos, Sértő Kálmán, Simándi Béla, Sinka István, Szabó Pál, Számadó Ernő, Takács Ferenc, Tolnai Gábor, Tomori Vilmos.) A találkozó programja: Aug. 25. : érkezés a kutasi állomásra, Gregus Máté üdvözlő beszéde, reggeli a tejszövetkezetben, elszállásolás, vacsora a Hangya szövetkezetben. Aug. 26.: Kakasszékfürdőn látogatás, az olvasókör, a Hangya, Gregus Máté, Mérai Sándor és Mónus Imre tanyáinak megtekintése, értekezlet a kutasi Népházban. Az írók a polgármester és a képviselő megnyitó beszédei után — ezen előadásokat hallgatták meg: Hollósy Antal: A tanya szociális probléméi; Karasz Péter: A tanya gazdasági helyzete; Simándi Béla: A tanya kulturális viszonyai; Tóth Jakab: A tanyai közigazgatás helyzete; Győri Sándor: Ifjúság a tanyán. Hozzászóltak: Féja Géza, Hódy András, Katona Jenő, Nyisztor Zoltán, Oláh György, Pákozdy Ferenc, Rozványi Vilmos, Sértő Kálmán, Takács Ferenc. Aug. 27.: Hódmezővásárhelyen, a Kokron-gyár, a kaptafaüzem, a múzeum, a majolikagyár, az erdei óvoda, a mezőgazdasági szakiskola és a Serház-téri ínséglakások meglátogatása, irodalmi est. 121