Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: Együtt élünk - Élet az olvasókörökben - I. A körök születése

kosi volt, amelyet 1884-ben alapítottak, az utolsók (az aranyadhalmi és a pósahalmi) 1927­ben épültek. Tanulságos nyomon követni az olvasókörök születését. Sok rokonvonást mutatnak fel, ám ahány kör, annyi formája volt az alapításnak. A Puszta egyik legrégebbi olvasóköre, a Pecercési Olvasókör 1892-ben alakult időjósló Török Ernő szoba-konyhás üres tanyájá­ban. 1922 körül Török Ernő meghalt s ezzel hontalanná vált a kör. A vándorút első állo­mása : a Hatablaki iskola. Csak vasárnap mehettek a tanterembe, de a tanító nem szerette, hogy oda jártak. A hontalanok mondogatták : „Ha valaki nem otthon van, nem oda köp, ahová akar!" Szűcs Mihály közeli tanyájában üres volt az istálló s felajánlotta a körnek. Kissé átalakították s berendezték. Vagy öt esztendeig ott élt a kör. Érdekes, hogy nem apadt a tagok száma. Azonban ez a gazda is meghalt s innen is tovább kellett menni. Újra az is­kolába kerültek: az új tanító, Lencse Mózes helyet adott nekik. A kör két évig működött az iskolában, majd ismét egy üres istállóba került. Kecskeméti Bálint közeli tanyájának istállója üres volt és ő is felajánlotta. Ez nagyobb volt, mint az előző istálló és jobb helyen is feküdt. Ezt is átépítették. Itt is két évet töltöttek, de gazda az istállót átalakította lakás­nak, mert a családjának szüksége volt rá. A vándorélet alatt megérlelődött a gondolat: építsünk kört! Vígh Imre elnöksége alatt íveket hordtak tanyáról-tanyára s csakhamar ösz­szegyűlt az építkezéshez szükséges összeg. A felajánlást búzában tették. Első gondjuk a telekszerzés volt. Először a környék legmódosabb gazdájától, Szőke Sándortól kértek. „Nem tuttok annyit fizetni, hogy a földemet megcsonkiccsam, de ha külön telkem vóna, in­gyen annám" — mondta. A Hatablaki iskola mellett Tóth János vett 3 kishold földet s el­adott a körnek belőle 300 D -ölet. A kört Szenti János vásárhelyi képesített ács- és kő­műves építette. Valamivel kevesebb stációja volt a Csajági Olvasókörnek. Ez a kör a századforduló előtt szervezett körökhöz viszonyítva fiatal intézmény volt. A környékbeliek legelőször Ka­rasz Péternél gyűltek össze, azután Udvari Józsefhez, Füvesi Mihályhoz, Pál Péterhez, Tóth Imréhez mentek. Közösen járatták a Vásárhelyi Reggeli Újságot. Az újságárus egy példányt a Nagyköröszt útnál leadott s azt kiolvasás után továbbadták. „Az újságolvasásnak ez a for­mája volt a kör alakításának a melengetője" — mint ahogyan azt elnök Udvari József mond­ta. Télidőben este 9—10 óráig elbeszélgettek, ritkábban kártyáztak. Néha egy pár liter bort is megittak. Vezetőségük még akkor nem volt. Hamarosan Füvesi Mihály az egyik üresen álló tanyáját átadta a kör céljaira. A szoba-konyha-szoba beosztású tanyában talált otthon­ra a kör. Az alakuló közgyűlést az iskolában tartották. Az alapszabályt jóváhagyásra felter­jesztették a miniszterhez és kérelmet adtak be anyagi támogatás elnyeréséhez. Már akkor elhatározták, hogy ha megkapják a segélyt, olvasókört építenek. Megkapták. Míg a kör fel­épült, az összejöveteleket vasárnaponként az iskolában tartották. A kanonok csak olyan feltétellel adta át a tantermet, hogy ott nem kártyáznak és nem isznak. Kártyázni eljártak a közeli tanyába, táncmulatságot, vacsorákat pedig a Füvesi tanyában rendeztek. A telket dr. Palócz Imre árvaszéki ülnök adományozta. A kör államsegélyt kapott, a tagok pedig gabonát adtak össze. A kör 1925-ben épült fel. Az építkezést Ardai Máté barkácsoló pa­raszt vezette. Ma már csak a hűlt helye van meg. Még egyszerűbb utat telt meg az Aranyadhalmi Kör. A környéken élt Elek István bor­bély, aki ipara mellett gazdálkodott is. A nyírásra, borotválásra várók újságot olvasgattak, sőt néha a kártya is előkerült. Közben felmerült az az óhaj, milyen jó lenne ezeket a szóra­kozásokat egy helyiségben zavartalanul folytatni. Erre a borbély egy helyiséget felajánlott, ha megalakul az olvasókör, egyben vállalta az alakulással járó ügyek intézését. A kör 1927­ben meg is alakult, azonban a helyiség hamarosan szűknek bizonyult. Molnár Sándor föld­jéből felajánlott egy darabot az olvasókörnek. Egy tanyaépületet megvettek hitelbe s lebon­tották, annak anyagából a tagság építette fel az olvasókör épületét. A hitel nagyon lassan kopott le a teaestek és bálok szerény jövedelméből. Ekkor került az aranyadhalmi iskolához 382

Next

/
Oldalképek
Tartalom