Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: Együtt élünk - Élet az olvasókörökben - I. A körök születése

kosi volt, amelyet 1884-ben alapítottak, az utolsók (az aranyadhalmi és a pósahalmi) 1927ben épültek. Tanulságos nyomon követni az olvasókörök születését. Sok rokonvonást mutatnak fel, ám ahány kör, annyi formája volt az alapításnak. A Puszta egyik legrégebbi olvasóköre, a Pecercési Olvasókör 1892-ben alakult időjósló Török Ernő szoba-konyhás üres tanyájában. 1922 körül Török Ernő meghalt s ezzel hontalanná vált a kör. A vándorút első állomása : a Hatablaki iskola. Csak vasárnap mehettek a tanterembe, de a tanító nem szerette, hogy oda jártak. A hontalanok mondogatták : „Ha valaki nem otthon van, nem oda köp, ahová akar!" Szűcs Mihály közeli tanyájában üres volt az istálló s felajánlotta a körnek. Kissé átalakították s berendezték. Vagy öt esztendeig ott élt a kör. Érdekes, hogy nem apadt a tagok száma. Azonban ez a gazda is meghalt s innen is tovább kellett menni. Újra az iskolába kerültek: az új tanító, Lencse Mózes helyet adott nekik. A kör két évig működött az iskolában, majd ismét egy üres istállóba került. Kecskeméti Bálint közeli tanyájának istállója üres volt és ő is felajánlotta. Ez nagyobb volt, mint az előző istálló és jobb helyen is feküdt. Ezt is átépítették. Itt is két évet töltöttek, de gazda az istállót átalakította lakásnak, mert a családjának szüksége volt rá. A vándorélet alatt megérlelődött a gondolat: építsünk kört! Vígh Imre elnöksége alatt íveket hordtak tanyáról-tanyára s csakhamar öszszegyűlt az építkezéshez szükséges összeg. A felajánlást búzában tették. Első gondjuk a telekszerzés volt. Először a környék legmódosabb gazdájától, Szőke Sándortól kértek. „Nem tuttok annyit fizetni, hogy a földemet megcsonkiccsam, de ha külön telkem vóna, ingyen annám" — mondta. A Hatablaki iskola mellett Tóth János vett 3 kishold földet s eladott a körnek belőle 300 D -ölet. A kört Szenti János vásárhelyi képesített ács- és kőműves építette. Valamivel kevesebb stációja volt a Csajági Olvasókörnek. Ez a kör a századforduló előtt szervezett körökhöz viszonyítva fiatal intézmény volt. A környékbeliek legelőször Karasz Péternél gyűltek össze, azután Udvari Józsefhez, Füvesi Mihályhoz, Pál Péterhez, Tóth Imréhez mentek. Közösen járatták a Vásárhelyi Reggeli Újságot. Az újságárus egy példányt a Nagyköröszt útnál leadott s azt kiolvasás után továbbadták. „Az újságolvasásnak ez a formája volt a kör alakításának a melengetője" — mint ahogyan azt elnök Udvari József mondta. Télidőben este 9—10 óráig elbeszélgettek, ritkábban kártyáztak. Néha egy pár liter bort is megittak. Vezetőségük még akkor nem volt. Hamarosan Füvesi Mihály az egyik üresen álló tanyáját átadta a kör céljaira. A szoba-konyha-szoba beosztású tanyában talált otthonra a kör. Az alakuló közgyűlést az iskolában tartották. Az alapszabályt jóváhagyásra felterjesztették a miniszterhez és kérelmet adtak be anyagi támogatás elnyeréséhez. Már akkor elhatározták, hogy ha megkapják a segélyt, olvasókört építenek. Megkapták. Míg a kör felépült, az összejöveteleket vasárnaponként az iskolában tartották. A kanonok csak olyan feltétellel adta át a tantermet, hogy ott nem kártyáznak és nem isznak. Kártyázni eljártak a közeli tanyába, táncmulatságot, vacsorákat pedig a Füvesi tanyában rendeztek. A telket dr. Palócz Imre árvaszéki ülnök adományozta. A kör államsegélyt kapott, a tagok pedig gabonát adtak össze. A kör 1925-ben épült fel. Az építkezést Ardai Máté barkácsoló paraszt vezette. Ma már csak a hűlt helye van meg. Még egyszerűbb utat telt meg az Aranyadhalmi Kör. A környéken élt Elek István borbély, aki ipara mellett gazdálkodott is. A nyírásra, borotválásra várók újságot olvasgattak, sőt néha a kártya is előkerült. Közben felmerült az az óhaj, milyen jó lenne ezeket a szórakozásokat egy helyiségben zavartalanul folytatni. Erre a borbély egy helyiséget felajánlott, ha megalakul az olvasókör, egyben vállalta az alakulással járó ügyek intézését. A kör 1927ben meg is alakult, azonban a helyiség hamarosan szűknek bizonyult. Molnár Sándor földjéből felajánlott egy darabot az olvasókörnek. Egy tanyaépületet megvettek hitelbe s lebontották, annak anyagából a tagság építette fel az olvasókör épületét. A hitel nagyon lassan kopott le a teaestek és bálok szerény jövedelméből. Ekkor került az aranyadhalmi iskolához 382