Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: Együtt élünk - Élet az olvasókörökben - I. A körök születése

Simándi Béla tanító. Csakhamar kieszközölt 400 pengő segélyt és 100 köteten felüli könyv­tárt. A Kardoskúti Olvasókört 1896-ban Plavetz Gyula ev. lelkész -tanító alapította. Míg a tervezett kör épülete elkészült, vasárnaponként, télen hétköznap is, az egyházfi szoba-kony­hás lakásában gyűltek össze. Különösen télen szorongtak sokan s akkora füstöt csaptak, hogy az emberek körül „lábatlankodó" három gyerek majdnem megfulladt. A lelkész (nem nagyon hajtotta magát az igehirdetésben, jobban szeretett beszélgetni) és az emberek olyan jóízűen beszélgettek és pipázgattak, hogy amikor elérkezett az istentisztelet ideje, a lelkész megkérdezte: „No emberek, megtartsuk-e az istentiszteletet?" A körnek nem volt külön helyisége s ha valamit rendezni akartak, akkor sátort kölcsönöztek. A felszerelésüket : edé­nyeket, üvegeket, bográcsot stb. egy fabódéban tartották. A rendezvényeken a fabódéban mérték az italt s elébe állították fel a sátrat. Később a fűszeresbolt melletti üres helyiségben működött a kör. A vacsorákat, bálákat továbbra is sátor alatt tartották. Végül is az 1900-as években felépült a kör. A Puszta legrégebbi és legerősebb olvasóköre, a Barackosi Olvasókör két részletben épült. 1884-ben egy kis olvasótermet és szoba-konyhás szolgalakást építettek, a Karasz csa­lád által adományozott telken. Ha bálát tartottak, sátrat hoztak Sámsonról. Ott az egyik kocsmárosnak volt egy nagy sátra és ő is a sátorral ment, ő mérte az italt. Hamarosan ki­bővítették a kört egy táncteremmel. A Sóstóparti Olvasókör a Sóstó partjára épített szélmalom közelében állott. Az 1930­as években már szűknek bizonyult s bálákat, vacsorákat csak úgy tudtak tartani, ha sátort vertek. Vitéz Herczegh János városatya elintézte, hogy a közelben levő üres r. k. templomba, illetve kápolnába átköltözhessen a kör. Ugyanis a kápolnában az istentisztelet megszűnt és egy kovács lakott benne, aki a nagyterem egyik sarkában kovácsműhelyt rendezett be. A főépület ekkorára elhanyagolt állapotban volt és az anyagilag erős olvasókör az épületet teljesen rendbe hozatta, sőt a szélmalom melletti kis kört is áthozták az új olvasókör mellé gondnoki lakásnak. Ebbe költözött át a mester és a műhelyét is oda helyezte át. A mester nemsokára elköltözött. Az olvasókörök ritkán szétválás útján is alakultak, mint ahogyan azt a tatársánci és cinkusi körök esete mutatja. A Tatársánci Kör monyok Verasztó kezdeményezésére létesült s az első megbeszélések is az ő tanyájában történtek. A kaszaperi kisvasút Vizimegállójá­nál Vági Józsefnek volt egy üres malomháza s ezt kibérelték. 1924-ig abban folyt a köri élet. A mulatságokat sátorban tartották, a Kardoskúti Olvasókörtől kérték kölcsön. Később meg­vették, mert a kardoskútiak termet építettek. Iványi István orosházi albíró a Vizi-megálló­nál, Németh Sándor pedig a Cinkusi-megállónál vettek egy-egy malomtelket. Mindkettő fel is építette a maga malmát. Iványi István azon volt, hogy a kör maradjon az ő malma mel­lett, ezzel szemben a valamivel több, mint 1 km távolságra levő Németh Sándor az ő malma mellett ingyen felajánlott 200 D-öl telket az olvasókör részére. A tagság két pártra szakadt: „Maraggyon a kör a héjén!" — volt Szemenyei Ádám álláspontja. Hozzá ez a malom és kör volt közelebb. Az ellenpárt vezére Pusztai József köri elnök volt, ennek meg a cinkusi malom és kör volt közelebb. Szavazásra került a sor: az átköltözők győztek. Erre Szeme­nyei Ádám és mások még a béreseiket is beíratták és új szavazási kértek, de akkor is a tá­vozók győztek. Úgy megharagudtak egymásra, hogy egy darabig nem is köszöntötték egy­mást. A vesztesek küldöttsége, élén Szemenyei Ádámmal bementek a polgármesterhez és elpanaszolták, hogy a cinkusiak „elrabolták" a kört. A polgármester azt javasolta, „békül­jenek ki, felezzék el a kör vagyonát és szervezzenek két kört." így is történt. A tatársánci kör is vett egy 200 П-öles telket s mindkét kör a saját telkére épített egy-egy épületet. A Fecskésparti Olvasókör 1901-ben az iskola melletti Kotormány-féle tanyában ala­kult. Azonban 1925-ben a kör a Bella-féle malom mellé került, mert a tagok összevesztek, „kettészakadtak." A vásárhelyiek a régi hely mellett kardoskodtak, az orosháziak a Sám­383

Next

/
Oldalképek
Tartalom