Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)
A Puszta természetvédelmi területei - Szabó Ferenc: A Puszta és a közigazgatás. Kardoskút és Székkutas községgé fejlődése - IV. A Puszta átalakulása, Kardoskút és Székkutas község megalakulása
háztartási érdekek ismeretében érthető és természetes, hogy Vásárhely közgyűlése és vezetői ragaszkodtak a város területéhez. A város lakossága számára sem volt közömbös, hogy megmarad-e a nagy külterület. Ebben szintén a hagyományok, az érzelmi indítékok játszottak közre, innen eredt az ügy számottevő visszhangja, a körülötte felcsapó szenvedélyek ereje. Vásárhely vezetőit a lokálpatrióta közhangulat is kényszerítette tehát arra, hogy ellenezzék az elcsatolásokat, s a kirendeltségek fejlesztésével biztosítsák a város területi nagyságának fenntartását. Ebből az álláspontból fakadt, hogy amikor az általános közigazgatási reform előkészítése jegyében a tanyás megyék és nagyobb városok (Szeged, Vásárhely, Kecskemét, Makó stb.) 1947. április 18—19-én Kecskeméten értekezletet tartottak. Vásárhely képviselője is a nagyhatárú városok területének épségben hagyását követelte. A tanácskozás egyébként egyhangúan elítélte az elszakadási és önállósulási terveket. Az értekezlet általában nem adott többet a harmincas években hangoztatott elveknél, bár a távlatokra nézve felvetette a kirendeltségek önálló községekké alakulását, s azután a törvényhatósági városok irányítása alá helyezését. 92 A demokratikus légkörben a politikai pártok pusztai szervezeteiben, az olvasókörökben erősödött föl a nagyobb önállóság vagy az elszakadás követelése. Különösen Kardoskúton, ami az előzmények ismeretében teljesen érthető. 1946-ban, a cinkusi és tatársánci rész elcsatolását megelőző véleményfelmérés során, az egyik kardoskúti gyűlésen újra Juhász Nagy Vilmos állt elő az önálló községgé alakulás tervével. A város vezetői különböző ígéretekkel akarták lecsendesíteni a szervezkedést. Ez már nem segített. Juhász Nagy lakostársai nevében kijelentette: „a különféle nagy ígéretekből annyit kaptunk már, hogy ha az mind a padláson volna, menten ránk szakadna." 93 A régi városvezetés a soha be nem váltott ígéretekkel annyira lejáratta magát, hogy az őszintén ígérgető új vezetésnek sem hittek már a kardoskútiak. A különválás szándéka egyre nyíltabbá vált. A kardoskútiak — miután kiderült, hogy az Orosházához csatlakozás helyett önállósulni akarnak — 1946-ban nyújtották be a községalakítás tervét a belügyminiszterhez. A Békéssámsonhoz tartozó Gyulamező és Takarospuszta lakosságának egy részét is meggyőzték arról, hogy érdemes az alakuló Kardoskút községhez csatlakozniok. Emiatt Békéssámson kárpótlásul Csanád megyei területeket követelt magának. 94 A közigazgatási reformmal kapcsolatos országos viták elhúzódása miatt 1948-ig a kardoskútiak ügye sem haladt előre. 1948 nyarától a kormány gyorsan intézkedett a hasonló jellegű ügyekben. 1948 novemberében már a belügyminiszter sürgette a leendő község próbaköltségvetését. Ezt alapos, jól szövegezett, történeti visszatekintést nyújtó indokolással terjesztette föl a város közbenjöttével a helyi pártok, az UFOSZ, a DÉFOSZ és a határrészek megbizottaiból álló kardoskúti előkészítő bizottság. Míg 1946-ban 7.636 kat. holddal, most már 11.500 holddal kérték az önállósulást. A város nem sietett a költségvetés és a kérvény továbbításával, inkább húzta az időt. Három, majd hat hónap múlva további adatokat kért 95 . A huzavonának a belügyminiszter 1949. április 29—30-án kelt két rendelete vetett véget, amikor „a fejlődés szempontjainak és a lakosság érdekeinek figyelembe vételével" Kardoskutat és Vásárhelykutast önálló községgé (nagyközségekké) alakította. 96 Ez a döntés már annak az intézkedés-sorozatnak a része volt, amely 1948-tól fogva a tanya világ kor92 Az értekezlet anyagának összefoglalása: CSML Makói Egysége. Makó város polgm. ir. 1819/1949. alapsz. (15 266/1947. ikt.) 83 Juhász Nagy Vilmos: „Elszakadási törekvés" с id. feljegyzése 94 BML Békés vm. tvh. biz. közgy. jkv. 156 és 157/1946. 95 Dr. Hajdú Józsefié, feljegyzése és az ahhoz mellékelt 1948—1949. évi iratok. 96 A Magyar Közlöny 1949. május 4-i számában közzétett 5203—8—8/1949. 1. 8. (Kardoskút) és 5203—9—8/1949. I. 8. sz. rendeletek eredeti példányai: CSML Hmv. Városi Tanács V. B. Titkárság ir. 5200—1—3-1950. III. üo. számon. Meg kell jegyeznünk, hogy az 1950 előtti nagyközségi státus nem azonos minőségű a maival. Akkor egyedül a lakosszámot vették figyelembe, ma viszont a gazdasági vonzáskört és fejlettséget, az ellátottság színvonalát veszik alapul. 5* 67
