Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

A Puszta természetvédelmi területei - Szabó Ferenc: A Puszta és a közigazgatás. Kardoskút és Székkutas községgé fejlődése - IV. A Puszta átalakulása, Kardoskút és Székkutas község megalakulása

szerű átalakítása céljából faluszerű tanyaközpontok kiépítését, s ahol erre mód volt, a önálló községek rövid úton történő megalakítását szorgalmazta.

97 (Vásárhely területén ekkor jött létre Mártély község is.) A város nem érezhette magát kárvallottnak, mert 1949 decemberében, a tanácsrendszer előkészítése jegyében, megjelent a megyék új területi beosztását rögzítő kormányrendelet, amely a megnagyobbodott Csongrád megye ~székhelyét 1950. március 15-i hatállyal Szentesről Hódmezővásárhelyre tette át. (Ugyanez a rendelet sorolta át Kardoskút községet Békés megyébe.) Míg Kardoskúton erőteljes akciók folytak az önállóságért, Vásárhelykutason (1950 őszétől Székkutas) ilyen törekvések alig mutatkoztak. A tanyaközpontok, ill. tanyaközségek megalakítása során ugyanakkor egyértelmű volt, hogy Kutas minden tekintetben alkalmas az önálló életre, sőt fejlettebb is Kardoskútnál. Kutas községgé alakítását megelőzően — 1948-ban — 161 mágocsoldali lakos mintegy 5000 kat. hold területtel, továbbá a kakasszéki határrészen földhözjuttatott 67 orosházi lakos, közel 500 holddal. Orosházához kívánt csatlakozni. Orosháza és Békés megye e terveket erősen támogatta

98

. A belügyminiszter azonban már előre tekintve, Vásárhelykutas önállósulására számítva ítélte meg a kérdést, s nem járult hozzá az átcsatolásokhoz. A Puszta területén alakult két új községnek elvileg 1950. január 1-én kellett volna elkezdenie az önálló életet. Az 1949 május elején közzétett elvi döntést azonban csak 1949. december 23-án követte a végrehajtás részleteit szabályozó belügyminiszteri utasítás. Vásárhelykutason 1950. január 16-án tartották meg a községalakító gyűlést. A község végülis 22.815 kat. holdon, 5677 lakossal indult el az önállóság útján. Egy jó fél évig élvezte még Kutas Vásárhely városának szervezési segítségét, támogatását, majd a szentesi járásba került át.

99 Kardoskúton 1950. február 9-én került sorra a községalakító és elöljáróság-választó gyűlés, s a következő napon megkezdődött a hivatali tevékenység. 1950. március 17-én vették át Vásárhelytől a kardoskútiak számára Békés megye megbízottai a hivatalos iratokat és vagyontárgyakat (ekkor szűnt meg ténylegesen a pusztaközponti kirendeltség is), április 28-án kijelölték a község pontos határát. Kardoskút végül 14.315 kat. hold területen, 2706 lakossal, 114 belterületi lakóházzal alakult meg.

100 1950 októberében mindkét új településen létrejöttek a községi tanácsok. A két község születésével a Puszta átalakulása befejeződött. Az új közigazgatási határok a tényleges helyzethez, a gazdasági, közlekedési, települési tényezőkhöz idomultak. Székkutas, Kardoskút, részben Nagymágocs és Orosháza, leginkább pedig az egykori anyaváros, Hódmezővásárhely életében a Puszta ma már egyre inkább a sokszínű, gazdag hagyományt jelenti, azt a hagyományt, melynek az erejét, kisugárzását még sokáig érezni fogják az egymást váltó nemzedékek.

101 97 Beér János: i. m. 148—150. 98 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 664/1946. alapsz. BML Orosháza képv. test. jkv. 174/1948, 18/1949. Békés vm. tvh. biz. közgy. jkv. 102/1948, 58/1949. Békés megyei Tanács V. B. Igazgatási Oszt. ir. 5203—3/1951. rendsz. alá csatolt előiratok. 99 Simonffy Ferenc: i. m. 98—100. 1950 októberéig Kutas adózás tekintetében még Vásárhelyhez tartozott. (CSML Szentes. Székkutas Községi Tanács jkv. 1950. dec. 7.) 100 BML Békés m. Tanács V. В. Igazg. Oszt. ir. 5203—3/1951. rendszám. CSML Hmv. Városi Tanács V. B. Titkárság ir. 5200—5/1950.

1. üo. 101 Ezúton fejezem ki hálás köszönetemet azért a szíves segítségért, amelyet az anyaggyűjtés során élveztem. Köszönöm dr. Hajdú Józsefnek és Juhász Nagy Vilmosnak, továbbá Fekete Sándornak, hogy igen értékes leírásaikat felhasználásra átengedték. A vásárhelyi levéltárban végzett munkámban Elekes Lajos levéltáros kollégám messzemenő önzetlenséggel támogatott. Oltvai Ferenc levéltárigazgató — úgy is mint egyik lektorom — saját adatgyűjtéséből is segítette munkámat. Vinczi Károlyné levéltáros Szegeden, Molnár László fióklevéltár-vezető Szentesen támogatta a feltáró tevékenységet. A tanulmány véglegesítéséhez alapvető lektori segítséget kaptam dr. Dömötör Jánostól, a vásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatójától. Igen értékes megjegyzéseit e helyen is köszönöm. 68