Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)
Munkatársak életrajzai
Dr. Péczely György Budapesten született 1929-ben Édesapja: dr. Péczely Attila orvos, népzenekutató volt. Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Ref. Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a budapesti és szegedi tudományegyetemen földrajz-matematika és meteorológia szakán végezte. Egyetemi doktorátusát a budapesti ELTE-n szerezte meteorológia fő- és matematika melléktárgyból. 1953 óta az Országos Meteorológiai Intézet tudományos kutatója. 1973 óta tanszékvezető egyetemi tanár a Szegedi József Attila Tudományegyetemen. Kutatási területe: éghajlattan és hidrometeorológia. 1964-ben a földrajztudományok kandidátusa és 1970-ben a földrajztudományok doktora lett. Öt könyve és mintegy 100 tudományos dolgozata jelent meg. Az ENSZ keretében működő Meteorológiai Világszervezet (Genf) Éghajlati Bizottságának magyar tagja. Dr. Sipka Sándor 1912 november 24-én született Hódmezővásárhelyen. Ugyanott végezte az elemi és középiskolai tanulmányait. Magyar-latin-orosz szakos középiskolai tanári oklevelét a debrecei és a budapesti egyetemen szerezte. Hosszú ideig működött a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban. Jelenleg a szegedi JATE Bölcsészettudományi Karának szakdidaktikusa. írásaiban irodalomtörténeti, nyelvészeti, pedagógiai és szakmódszertani kérdésekkel foglalkozik. Dr. Sterbetz István Nagyszénáson született 1924-ben. Szarvason, az Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Debreceni Agráregyetemet 1946-ban végezte el. Gödöllőn az agrártudományi egyetemen doktorált 1964-ben. 1963-ig állami gazdaságokban dolgozott. 1963tól a Madártani Intézet tudományos munkatársa, jelenleg igazgatóhelyettes. Érdeklődési köre : az alföldi szikes puszták és folyó-árterek madártani kutatása. Ennek során létesült a kardoskúti természetvédelmi terület, amelyet rendszeresen tanulmányoz. Négy könyve jelent meg és számos tanulmányt írt szakfolyóiratokban. Dr. Szabó Ferenc Orosházán született 1935-ben. Parasztcsaládból származik. Az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1955-ben. Ugyanabban az évben az országos középiskolai tanulmányi versenyen történelemből első helyen végzett. Egyetemi tanulmányait a szegedi tudományegyetem bölcsészettudományi karán végezte magyar-történelem szakon. Egyetemi évei alatt Bálint Sándor professzornál néprajzi stúdiumokat is folytatott és 1961ben néprajzból doktorált. Rövid szarvasi tanároskodása után 1960-tól 1965-ig a Szegedi Levéltár munkatársa lett. 1965 óta a Békés megyei Levéltár igazgatója. Munkatársa volt az Orosháza története és néprajza с monográfiának, valamint az Orosházi Múzeum Évkönyveinek. Szerkesztette: a Tanácsköztársaság Békés megyében с tanulmánykötetet, Mezőberény és Vésztő monográfiáit. Önálló munkája a Dél-Alföldi betyárvilág (1964) és Dél-Tiszántúli munkásszerződések (1966). 1967 óta a Békési Élet felelős szerkesztője. Szabó István Orosházán született 1950-ben parasztcsaládból. Szülővárosában érettségizett. A keszthelyi Agrártudományi Egyetem utolsó éves hallgatója, agrármérnökjelölt. Szakmai tanulmányai mellett főként a botanika és az etnográfia érdekli. Tudományos pályára készül és ott kíván elhelyezkedni. 571
