Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Munkatársak életrajzai

Szenti Tibor 1939-ben született Hódmezővásárhelyen. A helybeli Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett. Utána Óbudára került, ahol középfokú közegészségügyi, járványügyi szakképesítést nyert. 1960-ban a Csongrád megyei Közegészségügyi, Járványügyi Állomáshoz került. Első elbeszélése 1966-ban jelent meg a Csongrád megyei Hírlapban. 1972-ben a Tanya с munkájával az országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton első díjat nyert. Lektorok: a) Szaklektor «r Dr. Barabás Jenő Böde községben (Zala m.) született 1920-ban. Középiskoláit Zalaegerszegen végezte. Egyetemre Pécsett és Budapesten járt a Bölcsészettudományi Kar történelem-földrajz-magyar szakára. E tanár-szakok mellett foglalkozott néprajzzal is és abból doktorált. Néhány éven keresztül tanított, majd múzeumi területen dolgozott. 1952 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának Tárgyi Néprajzi Tanszékén dolgozik, jelenleg docensként. Kutatási területe: népi építkezés, település, gazdálkodás, továbbá elméleti módszertani kérdések. E tárgykörből jelent meg Kartográfiai módszer a néprajzban с munkája. A Gyulai Múzeum kiadásában jelentette meg a „Békés megye néprajza a 18. században" с munkáját. Számos dolgozata jelent meg a hazai és külföldi szakfolyóiratokban. A közeljövőben megjelenő Magyar Néprajzi Atlasz szerkesztője, a néprajztudomány kandidátusa. b) Parasztlektorok: Czizmadia Imre Orosházán született 1902-ben. 11 éves koráig szüleivel a derekegyházi Nagy-Újvárosi pusztán élt. Elemi iskoláit Orosházán, az utolsó évet a fecskésparti iskolában végezte, mert szülei a Vásárhelyi-puszta Görbe Szik (kis Sós-tó) nevű részére költöztek. Miután édesapja az első világháborúban elesett, a gazdálkodás a 12 éves gyerek nyakába szakadt. Egy darabig édesanyja, s részben Orosházán lakó apai nagyapja irányította, majd 21 éves korában, 1924-ben megnősült. Utána teljesen önállóan gazdálkodott egészen 1960-ig. Ekkor az orosházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe lépett, ahol 1964-ig dolgozott. Betegsége következtében járadékos lett és Orosházán él. Már kora gyerekkorától kezdve nagyon szeretett olvasni, s közel kétezer kötetes könyvtára van. Élete alkonyán könyvei között él. Dani András Orosházán született 1886-ban. Gyerekkorát az orosházi határban levő tanítóföldön töltötte, melyet 17 évig haszonbérbe bírtak. 1911-ben nősült, s akkor külön eresztette az apja. A tanítóföldről került ki a Vásárhelyi-pusztára. Cinkuson, az öregapja földjén gazdálkodott egészen addig, míg a fia meg nem nősült. A cinkusi Dani-féle föld 16 kishold volt, de mellé kifogta az öreg Vizi Sándor 28 kishold földjét, melyet 18 évig munkált haszonbérbe. Szép jószágállománya és mindig jó gabonája volt. Minden gépet megvett, amit egy kisember használhatott. Gazdálkodásának végén traktort is szerzett. Szeges cséplőjét pedig járgány hajtotta. Hosszabb ideig magtermesztéssel is foglalkozott. 1937-ben beköltözött Orosházára lakni. Világéletében nagyon szeretett olvasni. 572