Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Szép, különös, érdekes - Beck Zoltán: Az élet nagy eseményei - Az élet nagy eseményei - II. Házasság és lakodalom - 2. A lakodalom

Nagy fáradozásunk nem esett hiába, Mert egy drága kincset hoztunk e hajlékba, ím, itt a menyasszony, velünk megérkezett, Tessék násznagy uram, fogjon vele kezet! A násznagyok és az ifjú pár elfoglalják helyüket az asztalfőn, a vőfély iszik velük egy pohár bort az egészségükre, és kéri a násznépet is, hogy helyezkedjenek el. A zenekarnak engedélyt ad, hogy muzsikáljon. Nagyobb lakodalmakban már vacsora előtt is táncolnak, máshol, ahol csak a terítésre van hely, nótákat játszik a zenekar. A vőfély még fogadja az érkező vendégeket, megmutatja nekik, hogy hová kell letenni a magukkal hozott ajándékot és a tortát, de közben már szervezi a vacsora felszolgálását. Az ajándékozással kapcsolatosan megjegyezzük, hogy a násznagyok kiemelkedő nászajándékot szoktak adni. Régebben valamilyen állatot; malacot, borjút, újabban nagyobb összegű pénzt. A kiemelkedő ajándékok között van a keresztanya ajándéka is: két paplan. Mások edényeket — régebben cserépedényeket —, textíliát: abrosz, lepedők, ágyterítők, szőnyeg stb., újabban pénzajándékokat adnak. Meg kell emlékeznünk arról is, hogy tréfás ajándékokat is csempésznek a többi közé, melyeket vacsora után az új pár köteles kibontani. Ezek között sokszorosan becsomagolt játék: babakocsi, baba, cumi stb. szerepel. A tortáról is szólnunk kell itt, hiszen a torta viszonylag nemrégen vált általános lakodalmi fősüteménnyé. Régebben csak a menyasszonynak volt a cukrász által készített pörkölt tornyos tortája, melyen 12 kis gyertya égett, hogy az év minden hónapjában boldog legyen ; és csak az első világháborút követő időkben terjedt el a tortahordás, addig csörögét vittek, szalvétába bekötve. A leves előtt a vőfély egy tál apró főtt húst hoz a fiatal pár és a násznagyok elé, a következő szöveg kíséretében: Behoztam a kakast a tarajával, Ne baszkódjon többet a szomszéd tyúkjával. A leves előtt még van egy tréfás mondóka: Mostanában jöttem híres Perzsiából, Követül jöttem én önökhöz Szittyából. Utánam érkeznek megterhelt tevéim, Aztán következnek im pompás étkeim. Az első tál étel a bagolynyerítés, Ezt fogja követni a kemencenyögés, Csirkeordítás és szamárköhögés, Végül érkezik a spékelt kocsizörgés. Udvaron sündisznó vagyon megláncolva, Két beteges bolha lészen nyársra húzva. Sült pecsenye helyett a nagyfejsze foka, Hetvenhét esztendős keréknek az agya. Most már ismét megyek a konyhára, A jó ételeknek drága illatára. Megnézem, nem esett-e a fazék a szakácsnők lábára, Ismét visszajövök Péter-Pál napjára. Éljen! Ezután rövidesen a leves következik, amit hosszú sor alkalmi felszolgáló asszony és lány hoz a vőfély után. Legszívesebben elejtenék, míg a vőfély a hosszú levesbeköszöntőt mondja : 514