Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Szép, különös, érdekes - Beck Zoltán: Az élet nagy eseményei - Az élet nagy eseményei - I. Születés és keresztelés

A gyereket fateknőben fürösztötték. Kútvízzel nagyon nehéz volt tisztára mosni a baba finom kis bőrét. Az 1930-as évektől balzsamos vazelinnal kenték be. A fürösztés után a gyereket az asztalra tették. Ennek a szokásnak kétféle magyarázatát is adják. Egyesek szerint azért van ez, hogy a gyerek olyan legyen, mint a falat kenyér, mások azzal okolják, hogy „meglegyen a gyerek egész életébe a betevő falattya." A születés körülményeiből és a gyerek első megjelenéséből sok mindenre következtetnek. Széles körben ismert az a hiedelem, hogy a foggal született gyermek különös tulajdonságokkal rendelkezik: „táltos lèssz." A „burokba született" szólás is szerencsés sorssal egyértelmű. A vásárhelyiek szerint az a gyerek, aki vasárnap születik, kényes lesz, és bármennyire is szerencsétlen napnak ismerjük a pénteket, azt tartják, hogy a pénteken született gyermekre szerencse vár. Az életvarázslás szándékát idézi az orosházi származásúak általánosan ismert szokása : a bélhúzás. Ez azt jelenti, hogy a születéskor mindjárt levágtak egy tyúkot, és a gyerek apjának szét kellett szednie a tyúk belét, lehetőleg úgy, hogy ne szakadjon el. Ehhez az fűződött, hogy minél hosszabbra sikerült húzni a belet, annál hosszabb élete lesz az újszülöttnek. Attól kezdve, hogy „meglett az öröm a háznál", a ház népének figyelme természetesen a jövevényre irányult. Az apa ugyan végezte tovább a megszokott dolgát, de a feleség anyja, a bába, vagy a szomszédasszony kéznél voltak. Régebben, míg az emberek babonásabbak voltak, a megszületéstől a keresztelőig különösen nagyon vigyáztak a kisgyerekre, nehogy valami rontás érje. Azért, hogy szemmel ne verhessék meg, meg szokták köpködni a kicsit. A szemmelverés ellen azzal is védekeztek, hogy fordítva adták rá az ingecskét, vagy szalagot kötöttek a csuklójára, ha pedig szép hajjal született, akkor a hajába. Régen is, ma is szokás, hogy a keresztelőig éjszaka sem hagyják sötétben a gyermeket, nehogy a gonosz a sötétben hatalmába kerítse az ártatlan lelket. Sokan csupán dísznek vélik a parányi petróleumlámpácskákat, pedig ezek voltak a „gyereklámpák", a mécsesek és gyertyák fentebbi hiedelmet kiszolgáló polgárosultabb utódai. Ezt a nagy óvatosságot a túlvilági életben való hit indokolta, hiszen úgy tudták, hogy keresztelés nélkül csak a tisztítótűz után lehet a mennyországba jutni; vigyáztak, nehogy a sötétben megrontsák a pogány kisbabát a gonosz szellemek. A régebbi időkben, amikor meglehetősen nagy volt a csecsemőhalandóság, a gyermek lelkiüdve érdekében igyekeztek minél előbb sort keríteni a keresztelésre. A vásárhelyi származásúak a születéstől számított harmadik napon szokták megkeresztelni a gyermeket. Az orosházi hagyományok szerint — kivéve a „szárazkeresztelőt", más néven száraz paszitát — amit a gyermek súlyos baja esetén egyházi tilalom ellenére a bába szokott elvégezni —, gyakori volt, hogy megvárták, míg az anya megerősödött egy kicsit, ha nem is feküdte még ki a „gyerekágyat". Meg kell említenünk, hogy a „száraz paszita" jelentése nemcsak a fent említett „gyors keresztelés", hanem jelzője a szegény családok keresztelőjének is. A módos családoknál egy-egy keresztelő „kisebbszerű lakodalommal felütött." „A szegényëkné csak hidegvíz vót. Szerencsés kutya vót, amelik ëgy csontot tálát." A keresztelés a család életének nagy eseménye. Az ünnep gazdagsága, pompája függött a család, valamint a rokonság gazdagságától, nagyságától. A vásárhelyi származású pusztaiak nagyobb keresztelőt tartottak. „Még cigánybandát is hívtak, és beleattak minden érzést." A keresztelő alkalmával rendezett lakomának megvolt a hagyományos étrendje. Régebben többnyire birkát vágtak és a pörköltet túrós lepény és túrós rétes követte, de nem maradhatott el a vásárhelyiek hagyományos perecé, illetve az orosháziak kúcsoskalácsa sem. A juhtartás csappanásával előtérbe kerültek a sertéshúsból és a szárnyasokból készült húsos ételek: töltött káposzta és különböző sült húsok; a tésztaféléket újabban tortával egészítik ki. 502