Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Szép, különös, érdekes - Nagy Zoltán: Mi a szép? - IV. A tárgyak szépsége

külön-külön, de együtt is. Az előbb említettekhez járulhat még hosszabb-rövidebb szövegrész is. Ezek lehetnek általánosan ismert és alkalmazott ún. butellaversek, melyek témája természetesen szorosan összefügg a pálinkával, valamint magával a tárolóalkalmatossággal. Úgy tűnik, a fazekasok nagy része átvett szövegeket alkalmazott, kevés közöttük a szövegtermő, rímfaragó kedvű. A feliratok műfaját tekintve nehéz megvonni a határt a vers és prózai közlés között, azonban az kétségtelen, hogy számos példa kifejezetten prózai igényű, ha még a butella formája által megtévesztőnek tűnik is. Ti. szinte minden esetben folyóírásról beszélhetünk, csupán a forma, azaz a butella téglalap felülete alakítja ki a megtévesztőén versezethez hasonló sorokat. Közismert, hogy szinte kivétel nélkül piaci darabokról van szó, azaz különféle igényű és összetételű vásárlóközönség számára készültek. Egyrészük teljesen igénytelen, mindenféle közlés nélküli, ill. virág- vagy egyéb motívumokkal díszített csupán. Ezeket nyilvánvalóan alkalmi vevők számára készítették. E típusok közé sorolhatjuk a mindenki által ismert butellaverseket, esetleg hazafia versezeteket. Azonban ismeretes egy valószínűleg szűkebb vevőtábor is, amely ismerősökből, a vásáron vagy a műhelyben tett látogatáskor a megrendeléshez kedvet kapókból állt. A számukra készült példányokon szerepel a megrendelő neve is. Utána többnyire vagy egy általános versezet, vagy személyes közlés következik, ami ugyancsak kapcsolatban áll az itallal, de nem ritka kiolvasni a megrendelő egyes tulajdonságainak néhány alapvető vonását sem. Ismét másokon a legközelebbi hozzátartozónak, nem utolsósorban önön magának írt szöveg áll. Érdekes, hogy a feliratokat egyes szám első személyében írják, mintegy megszemélyesítik, „beszéltetik" a butellát. Ennek két oka lehet : egyrészt így alkalmassá teszi írójának immár elszemélytelenedett mondanivalóját széles körben hirdetni, másrészt kitűnik, hogy pálinkával töltve maga a butella kap jogot a közlésre. „...Szép butel a az én nevem mikor palin kavan benem dehapalinka nincsbenem mingyárcserep az én nev em de ha Pálinka van benem Szé P butela az én nevem..." Egy másik variáns esetében konkrét formában találkozunk a lelket adó, lélekkel felruházott cseréppel, azaz butellával. „...Tölts belém leszbennem haki iszodbe lőlem üres tse rép lesz a nevem..." A mindenkori gazdája kívánságát a készítője által maga a butella tolmácsolja. Most egy tálas önmagának, s barátainak készített butella szövegét olvashatjuk: 30* 467