Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: Nem minden nap - Vályogverés

lyoggal berakták. A deszkának mindig „nagy szëme vót" (drága volt) a Pusztán. A dűlőút felől legtöbbször egy kis ablakot állítottak be vagy egy kis nyílást hagytak a falon. Ha csak egyfelől rakták be a végét, akkor az rendszerint az északi vége volt. Az ereszalja-vége berakásától már csak egy lépés, egy kis helyiség kialakítása. Legtöbbször a dűlőút felőli végén készítettek egy kis helyiséget. Az így kapott helyiség ajtaja minden esetben a gangra nyílott. Legtöbbször az ereszalja másik végén is kialakítottak egy hasonló helyiséget. így mondták : „Beraktuk a házeleje másik végit is!" Az egyik kiskonyha, s a másik kiskamra lett. Csupán három alacsony falat kellett húzni, s egy ajtót és egy ablakot beállítani. Sőt, ha már előzőleg az ereszaljának a végét berakták, akkor csak két kis fal rakásáról volt szó. Az így nyert helyiséget legtöbbször lepadlásolták. Igaz, hogy a mennyezete sokkal alacsonyabb volt, mint a szobáé, de télen meleg volt, s kevés tüzelővel járt. Az ereszalja teljes beépítésének utolsó fázisa: a középső, még nyitott rész elkerítése deszkával, vályoggal, s végül a nyitott rész teljes berakása. Vagy egy üvegajtót, vagy egy nagy, szimpla ablakot állítottak be, vagy az egészet beüvegezték. Az orosháziak az ilyen gangot üveggangnak hívták. Dauda Zoltán Fehértó partján levő tanyájának az ereszalja beüvegezett. Balogh Józsefnek a Hatablaki-dűlőben lebontott tanyájának ereszalját annak idején vályoggal rakták be, s abba egy üvegajtót és egy ablakot állítottak be. Amint a gazdaság gyarapodott, erősödött, úgy vált szükség mind több és több kisebbnagyobb helyiségre. Alig van tanya, ahol a meglevő épületekhez rendszerint utólag egy fészertetős kisebb építményt ne toldták, ragasztottak volna. A gazdaságosság volt a fő szempont az építésüknél. Ezek a toldaléképületek rendkívül változatosak, úgyszólván ahány tanya, annyiféle praktikus megoldás látható. A tanyaépület végéhez rendszerint a kocsiszínt ragasztották. A tanya mögött sohasem állt ilyen toldaléképület. Leggyakrabban az istállónak csak az egyik végéhez toldták félszertetős építményt. Mindkét végén már kevesebbszer fordult elő. Az istálló végeihez kocsiszínt, takarmányost, műhelyt toldták. Gyakran a polyvás, nyáriállás, a birkaszín az istálló hátához támaszkodott. Még ritkábban fordult elő, hogy az istálló két végéhez és a hátához is ragasztottak ilyen helyiségeket. Az istállónál alacsonyabb disznóól végeihez, sőt a hátához is kerültek toldaléképüvetek: kocsiszín, vetőgépszín, polyvás, birkaól, sőt a Böjti-féle tanyában méhes is. Sok helyen a góré mellé is került félszertetős szín. Az árnyékszéket is és a kutyaólat is több helyen egy épülethez ragasztották. A Fehértó-parti Fehér Ferenc tanyájában a disznóól egyik légéhez a tyúkólat, maj d ehhez pedig a kutyaólat ragasztották. Vályogverés A tanyák falait általában nagy méretű vályogból rakták. A Fehértó-partiak a tóbó ' verték, mert a feneke agyagos és nagyon jó vályog készül belőle. Sokkal tartósabb, mint a a morzsás földbűi vert. A kakasszéki Érben is jó agyagot találni és erős vályogot vernek belőle. Az Ér menti földek az Ér középvonaláig nyúltak, s így a kakasszékieknek volt vályogverő földjük. A kakasszéki Ér alján idős Kovács Lőrinc maga verte napszámos segítségével a tanya építéséhez szükséges vályogot. Nehéz verni, ezért akinek „tehetsége" volt, inkább kiverette. Nyáron verték. Először egy ásónyomot ástak és a gyöpszint levették, belehajigálták az Érbe. Azután míg homokot nem leltek, verhették. Úgy ásták, hogy egy kis gát maradt a kubikgödör és az Ér között. A Fehértónál a tófenékből is kidobtak egy ásónyomot, mert a lúgos és szikes volt. A következő ásónyomot szelték (vékonyra ásták) és a gödörben hagyták Az Ér alján ásás közben a földet megfordították, így a víz jobban átjárta az alját. Azután ráeresztették a vizet. Ha sok víz volt, gátat emeltek s az megfogta a fölösleges vizet. Ha a Fehértóban nagyon kevés víz volt, akkor sárkutat készítettek. Jó mély gödröt ástak, és köz283