Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - III. A tanya melléképülete - 7. A tanyaudvar kisebb építményei

gyámoszlop van. Az oszlopok tetejére egy-egy vízszintes tartógerenda van csapolva, melyet két-két tartógerenda merevít. A dúc fenyődeszkából készült. Hosszúsága 1,85, szélessége 0,9 és magassága 1 méter. A dúcban összesen 60 fészek van. A nyílások profilaitak, s a fészeknyílások előtt körös-körül deszka van. A dúc bádoggal fedett, amelyet még le is cserepeitek. Legtöbb tanyában a melléképületek padlásán tartották a galambokat. A kispadlásra rossz vödröt, kast tettek s a padlásajtóra vágtak egy akkora lyukat, hogy a galambok ki-be járkálhattak rajta. Néhol a tanya vagy az istálló mögött volt a galambok helye. A melegebb oldalra készítették el a fészkeket. Karókat vertek az eresz alá a falba s ezekre egy szál deszkát fektettek. A külső szélére derékszögbe egy másik deszkát állítottak. Ebbe vágták a lyukakat. A fészkelőhelyeket deszkával vagy cseréppel elrekesztették és a nyílás alá sétálódeszkát szegeltek. A Füvesi Mihály-féle tanya mögött is végig ilyen fészkek vannak, de sétálódeszka nélkül. A fészkek kelet felé néznek. Szokás volt még lyukas bográcsot, rostát stb. felkötni az eresz alá s abban fészkeltek a galambok. 7. A tanyaudvar kisebb építményei A nagyobb melléképületeken kívül legtöbb tanyában még egy-két különféle rendeltetésű kis építmény is volt. Ezeket házilag készítették. Közülük a legrangosabb volt a füstülő. Ezek nem régi keletűek, ugyanis a Puszta kiosztása után épült tanyák szabadkéményesek voltak s abban füstölték a húst. A szabadkéményt idők folyamán kamínos-kéménnyé alakították, amely szintén alkalmas húsfüstölésre. Ezért nem sok helyen találni füstölőt. A füstölő kétféle alakban jelenik meg : különálló épületként, s más helyiséggel egy fedél alatt. Ha különálló épület, akkor rendszerint a kertben áll, a ház sarkánál. A szobaablakból így szemmel lehet tartani. A falát vályogból rakták. Egy ajtóval látták el és cseréppel fedték. A füstölő sokszor a homokosszínnel egy fedél alatt volt, vagy éppen a homokos és a csirkeól között. Sok tanyaudvaron nyári katlant is lehet találni. Általában a kút közelébe rakták, mert nyáron ott mostak. Szögletes vagy kerek alakú, tapasztott, ritkán meszelt. Viszonylag sok tanyában van homokos. Érdekes, hogy az orosházi határban hírük-hamvuk sincs. Többféleképpen nevezik: homokház, homokosai, homokos, homokosszín, homoktanya. Sohasem áll egymagában, mindig más kis helyiséggel egy fedél alatt, vagy melléképülethez ragasztva. Gyakran a füstölővel van egy fedél alatt. Ilyen esetben a füstölőnek nem csapott, hanem nyeregteteje van. De a disznó- vagy birkaól valamelyik sarkához is ragasztják, vagy éppen a tyúkól és a góré között kapott helyet. Ha az épülethez ragasztották, akkor rendszerint nincs teteje. Egy-két köbméter homok is elfér a nagyobbakban. Nincsen tanya kutyaház, kutyaól nélkül. Néhány tanyában kettő is van. Elhelyezésük igen változatos, Egy részük a szabadban áll, rendszerint az ólak közelében. Nagyobb része szegletes, de előfordul kerek is. Gyakran valamelyik melléképülethez ragasztották: tyúkólhoz, a disznóól aklajához, falához, ritkábban az istálló ajtaja közelében, a fal mellett találni. Majdnem kizárólag vályogból rakták s tapasztották. A teteje is sár. Ritkábban találkozni deszkából készülttel. A nagyobb kutyaházat olykor egy válaszfallal kettéosztották. Nem mindig két kutya tanyázott benne. Füvesi Mihály tanyájában a széljárástól függ, hogy a kutya a ház melyik felén húzódik meg. Régen minden tanyában volt egy nagyhamis, egy hajtó- és egy pockos kutya. Külön volt a fekvőhelyük. A hamis az út felől, a házához volt nappal kötve, de éjszakára szabadon engedték. A hajtó és a pockos éjjel-nappal szabadon volt. A nagyhamis szót csak a vásárhelyiek használták. A gyereknek is mondták, ha valami huncutságot követett el: „De nagyhamis vagy!" Ha valaki megközelítette a tanyát, a nagyhamis alaposan megugatta, de ha a dű17* 259