Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - II. A tanya helyiségei és berendezésük - 1. A szoba

Az ajtóval szembeni falon, a nagy gerenda alatt függött a tükör. Kerete gyakran funéros volt, tetején faragott tomyocskával, két sarkán esztergált gombbal. A tükör felakasztás után előredőlt. Galliéknál a tükör felső sarkára került a kalap, ha megázott. A tükör körül családi képek függtek a falon. Alatta egy szegen a kalendár csüngött, gerincét sok helyen vászonnal vonták be s a varrás cérnájával akasztották fel. A nap kelésének, nyugvásának idejét különösen akkor nézték, amikor az óra megállt. A nap keltét-nyugtát mindig tudták. A katolikus családoknál a falat szentképek borították. A sublót vagy a tulipántos láda felett ketyegett a falióra. A tagolt szélű óra számlapja tele volt pingálva rózsákkal. Némelyik számlapja porcelán volt s az is virágokkal díszített: zöld levelek között apró piros virágokkal. A legtöbb helyen a gazda kezelte. A függőlámpa az asztal felett a kisgerendába vert szögön csüngött, de nem mindig azt égették. A talpas lámpa nappal a gangi ablakba volt, de este az asztalra került. Valamelyik sarokban — alkalmasint a gondolkodószék felett — a falon volt a pipatartó négy-öt tajtékpipával. Aklan János a pipáit : kávéházinak, ünneplőnek, mindennapinak nevezte el. Csak míg aludt és evett, addig nem csüngött a pipa a szájában. Az első világháborúig bőgatyában járt. A gatyakorcba tűzte a kostökzacskót, amely sallangokkal pipaszurkálóval, „fenemindennel" volt ellátva. A kuckó mellett a falra egy hosszú fafogast vagy vasból készített cigányfogast erősítettek. Néhol szétnyithatós fogas került oda. Míg szekrény nem volt, a fogasra akasztották a férfi- és női felsőruhát. Főleg az ünneplő vagy gyüvőmenő ruhákat akasztották rá. Az ünneplőt fehér vászonnal takarták le és kétfelől a szélét aláhajtották. Az ünneplő csizmát is odaakasztották. A nagygerendán egy tányérban tartották a párélesztőt, de ott volt a helye a tartalék gyufapakliknak és a tároggyökeres kötegnek is. Csak az alacsonyabb szobában tettek a nagygerendára egyet-mást, és csak akkor, ha a teteje üreges volt. Sok helyen berakták, mert csak a port fogta. A barnára festett teleajtóba vert szegen két-három törülköző csüngött. A szobaajtóban tovább maradt meg a falikilincs, mint a konyhaajtón. Néhol a küszöb derekának a szoba felőli oldalára arasznyi hosszú vasdrötot vertek, hogy a küszöb közepe ne kopjon ki. A talpas, ringatós bölcső az első ágy mellett állt. Zöldre vagy kékre festették. Az álló a bölcső padka felőli végénél volt. A nagyobbacska gyereket abba állították, amikor nem értek rá vigyázni rá. Mindkettő használat után felkerült a padlásra. A szoba — különösen az első világháború végéig — lassan változott. Ha a századforduló szobáját összehasonlítjuk a kutatásunk időszakában élő idősebb családokéval, a következő változást találjuk: Nem sokkal a századforduló után, amikor a szabadkémény megszűnt és a konyha melegebb lett, a kaszni kikerült a konyhába, sőt legtöbbször a sublót is. Helyüket a sifon, sifonok (szekrények) foglalták el. A tulipántos láda pedig egyenesen a kamrába került, ahol korpásládaként folytatta életét. A szoba többi bútordarabját még ma is megtalálni, legtöbbször az eredeti helyén. A két ágy újabban egymás mellé került. Galli Bálint szoba-konyha-kamrás tanyájában lévő szoba mutatja a ma élő idősebb generáció szobáját. A kemence megvan még ugyan, de már hiányzik a padkája. A szoba kemence felőli oldalán még nem párossával helyezkednek az ágyak, de már nem is véggel egymásnak, hanem egymásra derékszögben. A kemencéhez közelebb eső, a szoba hosszában elhelyezett ágy előtt két hátas szék áll. A szoba elején, a nagygerenda alatt, közvetlenül az egyik ágy végéhez támaszkodva áll a háromfiókos sublót, felette a tükörrel s körülötte a képekkel. A szoba másik felében elöl a sarokban áll az egyajtós szekrény. Az udvari ablakon túl az asztalt találjuk, kanapéval. A kanapé felett az óra méri az időt. Körülötte képek függnek. Az ajtó mögött, a hagyományos helyén áll a vacok, az ajtó egyik oldalán a falon falifogas s másik felől (a kemence felől) citera függ. Anyaggyűjtésünk során a Puszta iskoláinak tanulói a mai szobákról is készítettek vázlatos alaprajzot. Varga Rozália a pusztafeketehalmi iskola tanulója munkáját tanulmányozva 239