A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

Legegyszerűbb, legszegényesebb a deszkakémény; a régi, szegény, nádtetős házaknál a tetőn kívül látható kémény deszka falú. A kémény háztető formájú teteje is deszka lehet (pl. Táncsics utca 22. sz., Mikszáth Kálmán utca 10. sz. házak), mégis a legtöbbször az egész kéményt félkör alakban hajlított pléhdarabbal fedik be (pl. Borsziget u. 1. sz., Szép utca 25. sz., Balogh Ádám utca 9. sz. házak). Ritka forma, amikor a kémény fedetlen (pl. Petőfi Sándor utca 19. sz. ház). A fakémény, a deszkakémény a legtöbbször a nádtetős ház függvénye (pl. Táncsics utca 22. sz., Mikszáth Kálmán utca 10. sz., Petőfi Sándor utca 19. sz, házak), ámbár van cserepes ház is deszkakéménnyel (pl. Borsziget u. 13. sz., Szép utca 25. sz. házak). A sárkémény sokkal ritkább (pl. Kisfaludy utca 3. sz. ház, ennél az újabb nyári konyhának építették). A téglakémények igen változavosak, művészi formájúak. Téglakémények közt legegyszerűbb a kocka alakú, kevés, fogazott jellegű dísszel (pl. Bajcsy-Zsilinszky utca 25. sz., Táncsics utca 7. sz. házak, az utóbbi kémény pléhfedővel). Az egyik vakolt téglakéményt deszkával és pléhvel fedték be (Petőfi Sándor utca 16. sz. ház). Más megoldás, amikor tapasztott téglával boltozzák be a kéményt (pl. Botond utca 38. sz. ház). A téglakémények leggyakoribb formája, hogy a hosszú, fedett hasáb végén négyoldalt egy-egy, ablakra emlékeztető füstnyílás van. Ezekre olykor szép virágvázára, korsóra emlékeztető színes cserépedényeket erősítenek. Voltaképpen túl messze esnek a nétőtől, és mint díszítmények, a nagy kéményhez képest aránytalanul kicsinyek. Szép sárga-zöld váza látható a Toldi utca 8. sz., a Malinovszky utca 6. sz., a Csaba utca 22. sz., a Petőfi Sándor utca 27. sz. házak kéményén. Igen szép váza volt Tomka Judit házán: zöld mázas cserépedény, 33 cm magas, 16 cm széles. Legszélesebb kerületén kis bütykök sorakoznak egymás mellé, a tetején sokágú csillag. Ez a divat meglehetősen elterjedt lehetett, s ha nem is került cserép a kéményre, akkor is valamiféle formában végződött a kémény csúcsa (pl. Malinovszky utca 7. sz. ház), sőt az egyik esetben a villanyvezeték porcelán szigetelőjét erősítették elég szerény, kisméretű dísznek a kémény csúcsára (Toldi utca 12. sz. ház). Barokk ízű, ízléses kéménye van a XIX. század közepéről származó két jómódú háznak (Engels utca 52. sz., Lenin utca 17. sz. ház, az utóbbi szép cserépvázával). A kemence A kemence (pec) a szobában áll, és a konyhából fűtik. Aránylag kis szobában is nagy kemence állhat, pl. 410X410 cm alapterületű helyiségben 128X 132 cm alapterületű, 210 cm magas kemence. Többféle formája lehet: 1. vállamagasságig négyszögletes alak, attól feljebb csonkagúla; 2. csonka piramis forma; 3. hosszúkás csonka piramis, felül stukkódíszes; 4. négyszögletes, „sifonszerű"; 5. kerek, hasas, az ún. boglyakemence, ami azonban itt feltűnően ritka, eddig csak egyet sikerült találnom, egy teljesen modern, városi eredetű bútorokkal berendezett második (hátsó) szobában (Borsziget utca 1. sz. ház). A helybeli kályhás háromféle kemencét különböztet meg: 1. a köcsög formájú „bagja"kemence; 2. öszvér-kemence, aminek alsó része négyszögletes, a felső része kerek; 3. vásárhelyi kemence, ami „sarkos, cifra". A kemence részei közül megkülönböztethetjük a kemence mögötti zugokat: a konyha felőli oldalon van a mali kuckov, a ház hátsó fele irányában a velki kuckov. 156